A kezdeményezést bemutató sajtótájékoztatón Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter rámutatott, hogy a kormány megalakulása óta a területi szemlélet középpontba emelésén, valamint a döntéshozatalban való megjelenésén dolgozik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben a közvélekedés homogén országnak tartja Magyarországot, valójában igen jelentősek a területi különbségek. A magyar tájegységeket vizsgálva rendkívül sokszínű világ tárul fel, ami a döntéshozókat is nagyobb figyelemre és óvatosságra kell hogy ösztönözze. Ezért született meg ezen pályázat, amely a népi írók hagyományait felidézve, de a nyolcvanas évek szépirodalmi igényű szociográfiáihoz is visszanyúlva tárják elénk Magyarország vidékeinek pillanatfelvételeit – fűzte hozzá a területfejlesztési miniszter.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is köszöntötte a hallgatóságot. Mint mondta, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetőjeként fontosnak tartja, hogy a kultúrához kapcsolódó mentális térképet kiszínezve népszerűsítsék a magyar vidék megjelenését a szépirodalomban. A jelenlegi pályázat célja, hogy a magyar kultúra Budapest-centrikusságát feloldva olyan szépirodalmi alkotások szülessenek, amelyek ismételten perifériánk középpontjába emelik a vidék pillanatfelvételeit is megörökítő alkotásokat. Ilyen kezdeményezés egyebek mellett a PKÜ Írórezidencia programja, amely a vidéki városok, kistelepülések bevonásával segíti hozzá az írókat ahhoz, hogy különböző helyeket felfedezve, azok színeit, mintázatait is beleszőjék a magyar irodalom szövetébe.
A most elindult pályázat hasonló célt szolgál, ezért a Petőfi Kulturális Ügynökség örömmel támogatja. Demeter Szilárd hozzátette: talán a program folytatása a Kárpát-medence egészét érinteni fogja, egy távolabbi jövőben pedig akár közös közép-európaiságunkról is beszélhet az újjáéledő szociográfiai irodalom.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a területi különbségek és a vidékpolitika az intézetnek az utóbbi években kiemelt területnek számítanak. Mint mondta, szerepük nemcsak a nyertes szociográfiák megjelentetése, de Magyarország területiségének megőrzése is. A Századvég az elmúlt harminc évben nagyon sok közvélemény- és piackutatást végzett a témában. A most megjelent pályázat azonban más módon, a szociográfia és a szépirodalom eszközeit egyaránt felhasználva mutatja be a magyar vidéket, ezzel pedig hozzájárulnak a szépirodalom, valamint a magyar kultúra népszerűsítéséhez. Kenyeres Kinga hozzátette: örömmel vették Navracsics Tibor és Ugron Zsolna író megkeresését, így a Századvég gondozásában jelennek meg a pályázat legjobb alkotásai.
Ugron Zsolna író a pályázat zsűrielnökeként ismertetve a kiírást elmondta: olyan munkákat várnak, amelyek egy-egy település vagy tájegység mai valóságát mutatják be dokumentarista eszközökkel, ugyanakkor szépirodalmi igényességgel. A pályázati kiírás értelmében a pályamunkáknak egy-egy hazai város, település, tájegység és/vagy azzal egybefüggő határon túli tájegység jelenét a társadalmi, kulturális és történeti hagyományok összefüggéseiben, azok figyelembevételével kell bemutatniuk. Az írásoknak minden esetben a valóság jelen idejű és dokumentarista eszközökkel megvalósított ábrázolásából kell kiindulniuk, ugyanakkor a pályamunkák elbírálásakor a zsűri kiemelt figyelmet fordít a szöveg szépirodalmi igényességére. Az írás műfaja szociográfia, amely határozott és felismerhető dokumentarista eszközökkel él, ugyanakkor irodalmi igényű – hangsúlyozta a zsűri elnöke.
A 240–300 ezer leütés terjedelmű pályaművek leadási határideje 2023. október 30. A három legjobbnak ítélt munka szerzőjét egy-egy millió forinttal jutalmazzák, műveiket pedig a Századvég Kiadó jelenteti meg 2024-ben.
A munkákat szakmai zsűri fogja elbírálni, amelynek tagja lesz Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter, Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programok igazgatóságának igazgatója, Cserna-Szabó András József Attila-díjas író, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, Fazekas Márta, a Magyar Turisztikai Ügynökség programigazgatója, Ell Alexandra, a Századvég Alapítvány szerkesztője, Ketipisz Sztavrosz, a Századvég Alapítvány kiadóvezető-helyettese és Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a zsűri elnöke.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.