A kezdeményezést bemutató sajtótájékoztatón Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter rámutatott, hogy a kormány megalakulása óta a területi szemlélet középpontba emelésén, valamint a döntéshozatalban való megjelenésén dolgozik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben a közvélekedés homogén országnak tartja Magyarországot, valójában igen jelentősek a területi különbségek. A magyar tájegységeket vizsgálva rendkívül sokszínű világ tárul fel, ami a döntéshozókat is nagyobb figyelemre és óvatosságra kell hogy ösztönözze. Ezért született meg ezen pályázat, amely a népi írók hagyományait felidézve, de a nyolcvanas évek szépirodalmi igényű szociográfiáihoz is visszanyúlva tárják elénk Magyarország vidékeinek pillanatfelvételeit – fűzte hozzá a területfejlesztési miniszter.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is köszöntötte a hallgatóságot. Mint mondta, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetőjeként fontosnak tartja, hogy a kultúrához kapcsolódó mentális térképet kiszínezve népszerűsítsék a magyar vidék megjelenését a szépirodalomban. A jelenlegi pályázat célja, hogy a magyar kultúra Budapest-centrikusságát feloldva olyan szépirodalmi alkotások szülessenek, amelyek ismételten perifériánk középpontjába emelik a vidék pillanatfelvételeit is megörökítő alkotásokat. Ilyen kezdeményezés egyebek mellett a PKÜ Írórezidencia programja, amely a vidéki városok, kistelepülések bevonásával segíti hozzá az írókat ahhoz, hogy különböző helyeket felfedezve, azok színeit, mintázatait is beleszőjék a magyar irodalom szövetébe.
A most elindult pályázat hasonló célt szolgál, ezért a Petőfi Kulturális Ügynökség örömmel támogatja. Demeter Szilárd hozzátette: talán a program folytatása a Kárpát-medence egészét érinteni fogja, egy távolabbi jövőben pedig akár közös közép-európaiságunkról is beszélhet az újjáéledő szociográfiai irodalom.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a területi különbségek és a vidékpolitika az intézetnek az utóbbi években kiemelt területnek számítanak. Mint mondta, szerepük nemcsak a nyertes szociográfiák megjelentetése, de Magyarország területiségének megőrzése is. A Századvég az elmúlt harminc évben nagyon sok közvélemény- és piackutatást végzett a témában. A most megjelent pályázat azonban más módon, a szociográfia és a szépirodalom eszközeit egyaránt felhasználva mutatja be a magyar vidéket, ezzel pedig hozzájárulnak a szépirodalom, valamint a magyar kultúra népszerűsítéséhez. Kenyeres Kinga hozzátette: örömmel vették Navracsics Tibor és Ugron Zsolna író megkeresését, így a Századvég gondozásában jelennek meg a pályázat legjobb alkotásai.
Ugron Zsolna író a pályázat zsűrielnökeként ismertetve a kiírást elmondta: olyan munkákat várnak, amelyek egy-egy település vagy tájegység mai valóságát mutatják be dokumentarista eszközökkel, ugyanakkor szépirodalmi igényességgel. A pályázati kiírás értelmében a pályamunkáknak egy-egy hazai város, település, tájegység és/vagy azzal egybefüggő határon túli tájegység jelenét a társadalmi, kulturális és történeti hagyományok összefüggéseiben, azok figyelembevételével kell bemutatniuk. Az írásoknak minden esetben a valóság jelen idejű és dokumentarista eszközökkel megvalósított ábrázolásából kell kiindulniuk, ugyanakkor a pályamunkák elbírálásakor a zsűri kiemelt figyelmet fordít a szöveg szépirodalmi igényességére. Az írás műfaja szociográfia, amely határozott és felismerhető dokumentarista eszközökkel él, ugyanakkor irodalmi igényű – hangsúlyozta a zsűri elnöke.
A 240–300 ezer leütés terjedelmű pályaművek leadási határideje 2023. október 30. A három legjobbnak ítélt munka szerzőjét egy-egy millió forinttal jutalmazzák, műveiket pedig a Századvég Kiadó jelenteti meg 2024-ben.
A munkákat szakmai zsűri fogja elbírálni, amelynek tagja lesz Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter, Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programok igazgatóságának igazgatója, Cserna-Szabó András József Attila-díjas író, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, Fazekas Márta, a Magyar Turisztikai Ügynökség programigazgatója, Ell Alexandra, a Századvég Alapítvány szerkesztője, Ketipisz Sztavrosz, a Századvég Alapítvány kiadóvezető-helyettese és Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a zsűri elnöke.
Jótékonysági koncertet tartanak a Hagyományok Házában március 22-én 19 órától a törökországi földrengések áldozatainak megsegítésére. A kivételes esemény ötletgazdája és főszervezője a Misztrál együttesből is ismert Heinczinger Miklós, aki a természeti katasztrófa utáni napokban az elsők között igyekezett megtalálni a segítségnyújtás lehetőségét: hetek óta szervezi ezt a jótékonysági estet.
A Magyar Kultúráért Alapítvány a kétszáz éve született Petőfi Sándor emlékévének alkalmából egy különleges felhívásra bátorítja és ösztönzi a teljes magyar lakosságot. A felhívás elsődleges célja, hogy felidézzük Petőfi természetéhez való viszonyát, s együtt, a költőre emlékezve ültessük el Petőfi Sándor híres – Székelykeresztúron található – körtefáját szerte a teljes Kárpát-medencében. A hagyomány szerint Petőfi Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében egy hatalmas körtefa alatt töltötte utolsó estéjét.
„Tamás karaktere és emlékezete egyedülálló, mindannyiunk számára közös nevező” – olvashattuk a február 27-re szóló programleírásban. S valóban, mi sem mutatja ezt jobban, mint egy hatalmas terem, telis-tele emberekkel, akik még szívükben őrzik Cseh Tamás emlékét, és akik csupán azért gyűltek össze, hogy végig kísérjék a művész élettörténetét. S bár azt gondolnánk, hogy röpke másfél óra aligha elegendő egy hosszú és tartalmas életút feltárásához, mégis bátran kijelenthetjük, a Vecsei H. Miklós rendezésében előadott koncert tökéletesen rácáfolt erre.
Nemes Nagy Ágnes tájlíráját bemutató időszaki kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely verseken, kéziratokon, archív felvételeken és interjúkon keresztül mutatja be a költő egész életművében megjelenő sajátos tájlírát. A Mindenek ellenére föld – Nemes Nagy Ágnes tájképei című időszaki kiállításon a költő rajzai is megtekinthetők. A kiállítás péntektől várja a látogatókat.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.