Szokatlan, izgalmas és kiszámíthatatlan előadáson vehettek részt péntek este a művészetek kedvelői a Három Holló kávéház előadótermében. Az Artus néven elhíresült társulat különleges produkciója során a nézők megtapasztalhatták a szürrealizmus, a valóság, az élet és a halál elválaszthatatlan kapcsolatát. Az egyetlen nap alatt létrejött előadás során a társulat művészei előre megadott témára, egyetlen intenzív próbanap alatt hoztak létre új, egyedi, egyszeri és megismételhetetlen eseménysorozatot. Az így kapott műsorszám tehát egyszerre premier és darabtemetés, előadás először és utoljára. Ami aznap este történt, valahol Budapest belvárosának egyik kávéházában, az abban a formájában soha többet nem látható.
Vajon milyen előadást hoz létre az indirekt módon megalkotott, improvizációk sorozatán alapuló eseménysorozat? Hogyan reagálnak a szereplők egy-egy változtatásra, s miképpen tudják bevonni a közönséget a művészek egy olyan előadásba, amelyet voltaképpen ők maguk sem ismernek? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ a Három Holló előadótermében, ahol a nézők és művészek, mint egy kávéházban, asztaloknál ülve kötetlenül beszélgethetnek, miközben folyamatosan vizuális, zenei és színházi akciók történnek körülöttük.
Az előadás a forrás hívószó alapján készült. A születés, a halál, a nőiség, a reggelek körforgása, a hajszárítás, a férfi-nő kapcsolat, a monotonitás, az ellaposodott szerelmek csapdája, valamint a modern kori, felfújható dinoszauruszon vágtató huszár került a nézők figyelmének központjába.
A darab különlegességét az adta, hogy nem kívánta meg a halk beszédet, a modoros viselkedést, bátran fogyaszthattunk ételt és italt a performanszok közepette, s nem volt tiltott érzelmeink kimutatása sem. Az epizodikusan kapcsolódó jelenetek az élet különböző szegmenseit láttatták a nézőkkel a forrás hívószó kínálta értelmezési lehetőségein keresztül, amelyek nemcsak az élet és a halál körforgását, de az energiaválságot, valamint a művészetek forrásául szolgáló irodalmi alkotásokat is bemutatták.
Az előadásban az irodalmi alkotásokon kívül a képzőművészet, a színház, a tánc, illetve a zene is jelen volt. Az est hangulatáért, valamint a jelenetek zenei aláfestéséért Juhász Attila zongoraművész, Piri Béla nagybőgőművész, valamint Tiba Sándor dobos játékát dicsérhetjük.
Az esemény Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület szervezésében a Petőfi Kulturális Ügynökség szakmai közreműködésével valósul meg.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.