Átadták Budapest első Tündérpostáját, a nap bármely szakaszában használható könyvkölcsönző automatát
Az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztésének eredményeként éjjel-nappal működő könyvkölcsönző automatát adtak át szeptember 12-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) épületében. A magyar cég által fejlesztett és forgalmazott automata képes az olvasók által online előrendelt könyvek, illetve dokumentumok kiadására, valamint visszavételére a hét minden napján, a nap 24 órájában.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár tavaly december óta része az Országos Széchényi Könyvtárnak, amely mindamellett, hogy a hazai nemzetiségek információ- és dokumentumellátásának központja, gyűjti a világirodalmi és nyelvészeti, valamint külföldi zenei dokumentumokat is. AZ OIK hagyományos közkönyvtári feladatokat is ellát, rendszeresen szervez koncerteket, felolvasóesteket, valamint könyvbemutatókat. Rendkívül gazdag zenei gyűjteménye van, mindemellett pedig zongorahasználati lehetőséget is kínál az olvasóknak.
Az épület bejáratánál található automata nemcsak a magyar olvasók, tanulók, egyetemisták, kutatók segítségére válhat, de a Budapesten élő külföldi állampolgárok közül is sokan élvezhetik a nap bármely szegmensében felkereshető automata előnyeit. Ezek a szerkezetek nem ismeretlenek hazánk városaiban, többek között Debrecen, Nyíregyháza és Kaposvár könyvtárai is használják, s az eddigi eredmények alapján évente több ezren élnek az olvasóbarát lehetőséggel.
Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója hangsúlyozta, hogy az automata nem helyettesíti, hanem kiegészíti a szakszerű és barátságos könyvtárosi tevékenységet. „Számtalan olyan élethelyzet adódhat, amikor nem tudjuk visszavinni a lejárt könyveket, de már a hosszabbításra sincs lehetőség, ilyenkor – szintén alkalmazkodva a felgyorsult, városi élethez – az online megrendelt köteteket bármikor kivehetjük és vissza is tehetjük az automatába.”
Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt években nagymértékben megváltoztatta az emberek kultúrafogyasztását, ekképpen a könyvtárhasználati szokásokat is.
Ennek a kihívásnak az eredménye a magyar fejlesztésben létrejött könyvautomata, amely a fővárosban elsőként biztosítja 24 órában a hozzáférést az olvasóknak a dokumentumokhoz – mondta az államtitkár.
Hozzátette, hogy a felgyorsult életritmusunk és a digitalizáció ellenére a műveltséget, a tudást, a kultúrát nem engedjük elenyészni, s reményei szerint az automata működésével az olvasók száma is növekedni fog.
A könyv és az olvasás jelentősége megkérdőjelezhetetlen – hangsúlyozta köszöntőjében Balogh-Madár Emese, az V. kerület Belváros-Lipótváros alpolgármestere. „Tudást ad, elgondolkodtat, táplálja a fantáziát és kapcsolódási pontot teremt az emberek között. Olyan helyszínekre, történelmi korokba vagy a világ bármely pontjára juthatunk el általuk, ahová máskülönben lehetetlen lenne.” Az alpolgármester szerint a XXI. századi rohanó, digitalizált világában gyakran merül fel a kérdés, hogy van-e helye az életünkben a könyvnek, az olvasásnak. Véleménye szerint a válasz egyértelműen igen. Mint mondta, az automata kiváló példája annak, hogy a könyv és az olvasás mindig tud alkalmazkodni az aktuális kor elvárásaihoz, s közben megőrzi a csakis rá jellemző klasszikus értékeket.
Az OIK épületében elhelyezett könyvkölcsönző automata tehát a hét minden napján, a nap 24 órájában látogatható. A szerkezet alkalmas a könyvtár olvasói által előrendelt könyvek, illetve egyéb dokumentumok kiadására és visszavételére. Az automata az épület bejáratánál található, amelyet a könyvtár zárása után is látogathatunk, a külső ajtót ugyanis olvasójegyünk használatával kinyithatunk. Az automatába bekészített könyv szintén olvasójeggyel, valamint egy PIN-kóddal vagy a félretételi kérés során kapott egyszeri kóddal vehető át. A kódok beolvasása, illetve megadása után a könyv szekrénye kinyílik, míg a visszahozott könyv egy üres szekrénybe helyezhető vissza.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.