Bálint Tamás: Nyár nélkül

2020. augusztus 10., 10:05

Szabó Ottó: Mit s miért?

a könyvelő másik álma

Nem szeretném, de felidézem folyton,

milyen volt az azévi, nyárnak

csúfolt pocsolya, taknyos mocsok,

melyben azóta, kitartóan várlak.

Üvegeket kapkodok le a polcról,

még most is, az éjfélt az óra, ha elüti,

bár ismerem a dolgok működését,

kíméletlenül rám zár az éjjel-nappali.

Visszatérő rémálmokban bolyongok,

ezekben járunk és nézünk félre ketten,

formálódik a nyelv hegyén a szó,

mit annyit kerestem: az összeférhetetlen.

S tombol a szív, fejemben láz gyúlna,

újra készülök a belső háborúra

egy szál magamban, mert te most sem jössz el.

Volt egy gyenge, fél tavaszunk, ősszel.

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. júniusi számában)

Meghalt a Francescóék cicája

2023. november 16., csütörtök

szeretett felmászni mindenhová
függönyre fára szekrény tetejére
a felső ablakból mindig a szekrényem
tetejére ugrott
aztán onnan az ágyra

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.