Bogaras versek
Érces közfutó
Már hajnalban futni készül
Élete futásra épül
Ép bogárban ép a lélek
Vidám így a bogárélet
Földúton fut, patakparton
Ott tempózik az aszfalton
Nincsen ellenséges terep
Így él, aki futni szeret
Közönséges gyászfutó
Reggel, délben, este, éjjel
Közönséges feketében
Futkározik talpig gyászban
Ha temetés, akár nász van
Kaszálón, fűcsomók alatt
Pihen, ha forrón süt a nap
Aztán hirtelen felpattan
Egy szempillantás – elillan
Pompás nünüke
Bogarak közt szépek szépe
Jó ránézni nünükére
Sziporkázó gyürüjére
Sárgára lilára kékre
Szárnyatlanul nem szárnyalhat
Csupán le-fel mászkálgathat
Nem igényes, füvet eszik
Miképpen a marhák teszik
Keringőbogár
Kertek alatt, kaszálón túl
Dombvidéki patakparton
Hol a víz szép lassan folyik
Sok-sok táncos sorakozik
Felhívás van: keringőre!
Siet mind, aki nem dőre
Ott lehessen a nagy bálon
Hol bogár van bogárháton
A telihold jókedvében
Mosolyog a víz tükrében
A csillagok mind pislognak
Örülnek a vigalomnak
Bár a nevük közönséges
Minden bogár díszes-ékes
Alig várja, hogy táncoljon
Öröm mámorában ússzon
Mikor javában áll a bál
Hat vadliba épp arra száll
Sietnek egy nagy lakziba
És ebből lesz a galiba
A sok keringőző retten
Ahány, annyifelé rebben
Vége van a mulatságnak
(A legközelebbire várnak...)
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. októberi számában)