Botos Viktória: Foszlányok és más versek

2023. szeptember 06., 08:35

Orth István: Esik az eső

Álom-íz

Mesterkélten és mélázva mámorít,
borát iszom, füstjét arcomba fújja.
Tudatom mélyét áztatja álom-íz,
libabőröm körberajzolja ujja.

Remegő, moly szabdalta lámpafényben,
merlot illatban andalgunk álmatag,
közel húz magához a járdaszélen
egy esőfüggönyben foszló árny-alak.

A közös álomtól foszt, virraszt velem
távoli éj alatt, tömbház-tengeren.
Körém lepedő gyűrődések fagynak:
utolsó apály nyoma a tegnapnak.

Csupasz bőrömön sóhajok hamvait
társtalan holdfény fedi el hajnalig.

Alusszák lidérces álmaik
Edward Munch Szerelem és fájdalom
festményére

Tarkóját lávafolyamok perzselték,
füstszagú, fahéjillatú csermelyek.
Reszketve, izzón könyörgött estenként:
égessék ki belőle az életet.

Vállaira hulltak férfihomlokok:
ki melegségért, ki mert belefáradt,
szikkadt ajkú szomjazók, s mind túl konok
meglátni a kést, s hogy épp rá vadásznak.

Ő vánkosukként szolgált, álmot ígért,
hogy körbefonja őket a semmiért.
Alakja fűszeres halotti lepel,

másvilágok nyelvén gyászdalt énekel.
Kezei között a test már csak szobor,
szelíd futótűzként tovább kóborol.

Foszlányok

Meghúzom magam csöpögő esőben,
betakarózom tejköd rostjaiba,
félek, szárazon mi válik belőlem.

Szélnek szirmaimra kell bontania,
s majd dohos szobában hulló törmelék
leszek, álmaim között nyomdahiba.

Riaszt egy pohár bor, de még töltenék,
talán karcos cseppjei majd felelnek:
hogyan fizessek el nem sírt könnyekért?

Bolygatnám, mit csitítanak a percek,
lennék üldöző, babérfává nőnék,
kifulladnék árnyékában a hegynek.

Használt kacajokból gyűjtenék rőzsét,
s míg az ég súlya vállamra nehezül,
vacogva a múlt lángja mellé dőlnék.

Féltem szeretni, de most rossz egyedül.

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. augusztus számában)

Meghalt a Francescóék cicája

2023. november 16., csütörtök

szeretett felmászni mindenhová
függönyre fára szekrény tetejére
a felső ablakból mindig a szekrényem
tetejére ugrott
aztán onnan az ágyra

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.