Cseh Katalin: Versek

Szerződés

Jelen keretszerződés alapján

Megbízó megbízza Megbízottat:

vágyak, álmok, remények,

bizalmak és bizalmatlanságok,

kétségek, szorongások, félelmek,

becsvágyak, kishitűségek,

sikerek, kudarcok, akarások,

megalkuvások s meg nem alkuvások,

képmutatások, szenvedélyek,

szenvelgések meg szenvedések…

elkészítésével és megélésével.

Megbízott a feladatot megfelelő

érzelmi, valamint erkölcsi színvonalon,

személyesen köteles teljesíteni.

Megbízott a megbízást az általa

megválasztott helyen és időben,

saját szellemi, illetve lelki eszközeivel

köteles ellátni a Megbízó által

megadott határidőn belül.

Jelen szerződés a Megbízott

születése pillanatában lép hatályba,

és a halál beálltával érvényét veszti.

Kérem írja alá, egy példány az Öné.

Értettem, még nem tud írni, hiszen csak

néhány perce látta meg a napvilágot.

Rendben van, maradjon odakint,

nyugodtan gőgicsélhet anyja ölében,

ugye, milyen puha és meleg?

A Szerződés is ott van, éppen rajta fekszik,

csak össze ne gyűrje, vigyázzon kérem,

és ne feledkezzen el visszajönni,

miután megtanulta a betűvetést.

Nem, az anyjára már nem lesz szükségünk,

csakis Önre, az Ön becses személyére.

Önnek, Önnel és Önért… ez a mi jelszavunk…

Már hosszú évtizedek óta lakója a létnek,

s még mindig nem írta alá a Szerződést?

Óriási mulasztás! Forduljon vissza

azonnal, és gyorsan írja alá, aztán

szedje földi porsátorfáját, s menjen,

Isten Önnel, drága barátom, Isten Önnel…

Csöndsor(s)ok

Csönd csörtet bennem.

Sikoly alján csönd lötyköl.

Csönd a hiány díszpárnája.

Metsző hidegben csönd csörömpöl.

Feneketlen csönd-kút a szemed…

Csöndsivatag fövenyén

magányunk mezítlábal…

Szívünkön csöndlakat,

szívünkben csöndlerakat.

Csöndruhás  sejtelem

félhold karéján lengedez…

Csillag ág-bogán fönnakad a csönd,

csönd ág-bogán fönnakad egy csillag.

Űr-kirakatban csöndporcelánbabák…

Hol lakik Isten? Csöndféltekén.

Csönded hófehér vagy talán ében?

Tente, halandó, aludj el szépen!

Töprengő

Nem szenvedünk hiányt a hiányban

vetve a létbe a világba...

Ki vagyok ki voltam ki leszek?

Kivagyok kivoltam kileszek

gyűszűnyi bennem a tartás

fölfeslik férc s a varrás

fölfeslik nyár az őszben

idő a költözőben…

szanaszét piros ászok

puffannak üres zsákok

köröttem meg bennem

örökös nagyszünetben

dekkoltam és lobogtam

ácsorogtam sodródtam

estem vétségből bűnbe

ritkásból sötét sűrűbe…

Van még maradásom?

Halld meg hallgatásom