Csikós Szilvia: November

2020. november 21., 09:25
Bukta Imre: Komposzt (olaj, vászon, 90 × 120 cm, 2013)

Akkorra kupac félholt levél már rég
ropogós avar lesz – nyilván
Aztán a páratartalom is bekavar

Hold vakotás tükre új arcot mutat
hűvös bőre borzongat szegényt, dúsakat
gyávának, hősnek azt adja, ki amit akar

éretlen igazat, érett tévedést,
majdnem-számvetést – ki mást nevezhetnék
könyvelőmnek: őszömet meg az ént.

Éles tölténnyel lő, és el is talál
– golyóálló mellény a múlt –
vagyis nem nyír ki, csak fájdogál..

…előre december: Jössz-e, mondd?
Dúdolsz-e múlt Karácsonyokról,
vagy csak bús szertartás dallamára szolmizálsz?

…dó, ti, lá, lá, szó…

November derekán valahogy mindig
igazam szokott lenni. Lényege: az ősz nekem
túl jól szép, és túl rosszul jó.

És minden évben mindketten itt vannak velem.

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. november 7-i számában.)