Ferencz Imre: Versek

2021. május 07., 05:37
Pinczés József: Szeptember (olaj, vászon, 60 × 70 cm, 2017)

Maszkok

Korán reggel felriadj
de a maszkod el ne hagyd


szakértelemmel rögzítsed
mire való a két füled


takarja el az arcodat
a szádat és az orrodat


lehet egyszínű vagy tarka
csak simuljon rá az arcra


mint melltartót a női test
hadd töltse ki a félfejed


jó ha talál a ruhádhoz
mint nyakkendő a kabáthoz


akad aki a nemzeti
színeket hordja kedveli


de a vírus globalizált
hazátlan nem ismer határt


koronavírus-karnevál
félresikerült utcabál


senki sem tudja hogy holnap
mit ír majd róla a kórlap


az én maszkom gyarmatáru
selyemből van s jó szabású


(én Istenem attól félek
rajtam marad amíg élek)


2020. november 20.

 

Helyi temetők

Támogatjuk a helyi temetőket,
odaadjuk majd a tetemünket.
Amikor ott minket elföldelnek,
elődeink kíváncsian néznek.


Akadnak majd, akik kanasztáznak.
Lesznek, akik éppen kezet ráznak.
Mások pedig jajgatnak és sírnak,
folytatják, mit élve abbahagytak…


Amikor az élők elvonulnak,
a régvoltak gyorsan összesúgnak:
„Látjátok-e, ezek, kik tolongtak,
mindnyájan az utódaink voltak!”


Támogatjuk a helyi temetőket,
odaadjuk majd a tetemünket,
és mindenkit elvárunk a torba,
egyen-igyon, míg bírja a torka…

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. márciusi számában)