Gyűlölj nyugodtan!
Nem áll jól ez az udvariaskodó langyos utálat,
a kínos felszínesség,
magadnak is árthat.
Ez az unalmas labdatartás,
ez a léleknélküliség,
mondd végre, hogy mit érzel,
mondd ki, hogy elég!
Utálkozz nyugodtan!
Add ki magadból mérged!
Nem Te vagy a világért,
a világ van érted!
Ne vidd magaddal tovább,
engedd szabadon szállni,
lehet az apróság, szentségtörés,
lehet ez bármi.
Csak gyűlölj nyugodtan!
Ne törődj mással,
a világ így is tele van
szánalmas képmutatással!
Csak gyűlölj nyugodtan,
vadul vagy csendben,
Kérlek, majd ne hagyd,
hogy magamat mentsem!