Az ész meztelen, pőrén alulöltözött.
Már megint jégvirágok a vonalak között.
Eddig a szívre, most az agyra köszönt fagyhalál,
Kék a szürke-, lila a fehérállomány.
Zúzmaracsipkét öltött a gondolatrengeteg,
A likvor kristályosodik, de még meg-megremeg.
Remény hiányában elmarad az égi áldás,
Van, hogy a válasz egyszerűen ez: nincs megoldás.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. áprilisi számában)