Keszthelyi György: Versek

2021. szeptember 14., 03:30

Keszthelyi György: Memento

Revízió

Gondold el, milyen lehetsz,
fogadd el, hogy egészen más,
hogy sokkal összetettebb abban
a tükörben, mely szilánkjaiban egész.

Gondold el, milyen lehetek,
fogadd el, hogy egészen más,
hogy sokkal összetettebb abban
a házban, hazában, amelyből kiestem.

Gondold el, ő milyen lehet,
fogadd el, hogy egészen más,
hogy sokkal összetettebb abban
a rendszerben, ahova nincs bejárásod.

életrajz

ténykedésedben
VérbetegEndre
két-három arca
duhaj istene
földre hullt lelked
alvadó vércsepp
fénymásolata

anyád méhében
fekete-fehér
kőlapra festett
emlékek között
húzod meg magad
hazád cementbe
rögzített fapad

Süpped az ágy

Süpped az ágy, vegetál, közepe kráter,
holott lökött mártírként koplalok,
elárvereztem anyagcserémet,
senki felettem, senki alattam,
nem élet kell, nem étel, hanem éter,
meghúzódom laza félmagamban,
halálközeli infóm három csempekályha,
egy végtelenül hosszú, fűzöld veranda,
deszkái között mély csend az úr.
A közelben pléhtető, rügyező alkatrészek,
félbarna testek, váltókezelők,
kéjesen visító mozdonyok, csatlakozás,
aprópénz, olcsó nedvek és csikkek.
Vinnyog a kutya, talán házasodna,
de az sem kizárt, hogy éppen vallatják,
körmeit tépi a drótkerítés.

Süpped az ágy, perzsel a hamu,
testet és lelket követel, odaadást,
slicceket tépő utcalányokat,
közben a föld hercegnői félve
rejtegetik a tályogot, a mételyt
pár négyzetméternyi telken,
ahol a gyomor is kielégületlen,
Kirké egy roskatag híd alá szédít,
ott csak egy életunt gyertya ég,
fel-felnyög, sikolt, disznóvá nemesít,
forgatja bennem az utolsó menetet.
Rendben is lenne, csak a leépült múmiák
rikácsolása ne rohasztana tovább,
miközben meghitten süpped az ágy.
Ne vegyék elő a felmentő konyhakést,
míg csak lucskos rigor mortis a vágy,
ne forszírozzák a vulkánkitörést.

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. augusztusi számában)

Debreczeny György

Meghalt a Francescóék cicája

2023. november 16., csütörtök

szeretett felmászni mindenhová
függönyre fára szekrény tetejére
a felső ablakból mindig a szekrényem
tetejére ugrott
aztán onnan az ágyra

Viola Szandra

Alexandria és más versek

2023. november 14., kedd

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.