Kudelász Nóbel: Blokker-apokalipszis

2022. február 10., 07:59

Oláh Norbert: Auróra utca 29. (vászon, filctoll, 80 × 60 cm, 2017)

Egyszer majd pontatlanul, rusnyán
megjön az égi behívó a postán.
A blokkeremberek mind-mind sorba állnak,
Vége lesz a panel-áll-a-bálnak,
csendben exitálnak a lépcsőházi társadalmak,
vége lesz a korláthárfás lépcsőházi dalnak.

Mélyen dinsztelt lakók pácolódnak
a lengő pörkölt hagymaszagban.
Ha tehetnék, a szomszédok egymást mind megölnék.
De szép is lenne. Tisztulna a környék.

Egy helyre megy majd, mi egy lére megy most.
De népes még a szuterén, s a fenti szintek,
nyug- a bloggerre vet pillantást, lapost,
s legyen bár egymáshoz szavuk bármily joviál is,
egyik lenne tolltőr, ha a másik vérkalamáris.

És van itt kuli, tiszt meg frílensz bérböllér:
ki sajátjából, ki meg más béréből él.
Látszatvalóság a békés közös létük,
csak azt várják, ki lesz, ki végül szétüt,
ki vállalja be azt a haknit,
hogy egy lépcsőházi csetepaté vörös habjaiból
betonvénuszként végül kimagaslik.

Ahogy a negyedet rántásszag lengi be és át,
s a blokker perisztaltikát
beindítja pár lassú feles,
hogy meglegyen a telep szőrös mellű rendje:
a kés húst keres,
bordaközi puhaságba sóvárog a penge.

Bár ugyanaz a nap süt rám és rád is,
s kit-kit egyazon helyre visz majd el a grádics,
az összezártság közénk táguló űrt kapar.
A blokk egy sokodvas, kifordult agyar.

Vagy nem is: égből pokolra szálltában fennakadt
csikorgó, karsztos cement-homok-hús cafat.
Együtt s külön mégis e földi mennykövön,
hol nincs malaszt, és nincsen menekvés se,
csak a postaládaszám fakadt szórólap-öröm
létet végnapokká nyomó szervóprése.

Egymásra sorsolt volt és majdani
emberszabású istenbarmai.

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)

Debreczeny György

Meghalt a Francescóék cicája

2023. november 16., csütörtök

szeretett felmászni mindenhová
függönyre fára szekrény tetejére
a felső ablakból mindig a szekrényem
tetejére ugrott
aztán onnan az ágyra

Viola Szandra

Alexandria és más versek

2023. november 14., kedd

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.

B. Mihály Csilla

Ha megtalálsz és más versek

2023. november 12., vasárnap

Itt nincs helyük kivénhedett Igéknek,
ma úgy eszünk, hogy semmit nem vetünk,
az álmok itt az ablakon kilépnek,
s gyakorta már pofonra jár kezünk.

Zelenka Brigitta

Tanúságtétel és más versek

2023. november 11., szombat

Csak egyetlen órát vihessek
magammal a kacagó nyárból
oda, hol téli ködök lesnek
s már lopakodnak fáig fától.

Antalovics Péter

Magnóliák

2023. november 10., péntek

még nem tudtam,
hogy a rózsakertet, a katedrálist
és az óvárosi térkövet
az agyamba rejti az idő

Sáfrány Attila

Otthontalan dal – versek

2023. november 08., szerda

Szétszakított minden egység,
világi az összes szentség.
Hol a hazám? Hol az énem?
Kiben, miben kell megélnem?

Debreczeny György

a hős katonák és más versek

2023. november 07., kedd

csillagos lépted
égig érő reklámot jelent
az égig érő hazát
verseli a költő
őt követi a nap
mintha nem tudná
hogy váteszek már nincsenek

Kiss Kinga

Mámor – versek

2023. november 06., hétfő

októberi tájban
a nyár után vágyakozunk,
Dionüszosz templomában
álmodozunk egymásról,
úszunk a bájban
s a vérvörös borban,
milyen bölcsesség rejlik az utolsó kortyban?