Laczkó Vass Róbert: Kolozsvári krónikák – Selmeczi György A krónikás című vígoperájához

1.
nincs a városnak semmi gondja
piaca boltja roskadásig
amit sokall az egyik arra
dörzsölten alkuszik a másik

köszörűnél is gyorsabban jár
a kofák félelmetes nyelve
s nézd a csöppség a cukormázba
könyékig beletenyerelne

csillog-villog a gyöngyös párta
kendervászon feszül a szélnek
legényemberek leányálmot
adnak vesznek csereberélnek

napszentületig a zsivajnak
maguktól véget se vetnének
ha nem riasztaná meg őket
egy messziről szalajtott ének

utcára penderített árvák
szíve tájáról száll e dallam
déva várától kolozsvárig
éneklik fújják szakadatlan

2.
belopta magát egy dal az
emberek fülébe
talán boldogabb lesz tőle
kolozsvár vidéke

dudorászás nélkül durvább
kérgesebb a lélek
mért ne lenne maradása
köztünk a zenének

nyughatatlan éjszakára
virrad ránk a reggel
benépesül a nagypiac
kíváncsi gyerekkel

s akit arra visz a dolga
csodát hall csodát lát
elcsöndesedik a város
úgy tátja a száját

3.
így lett kolozsvár a múzsák
földjével határos
mostantól az egész város
muzsikától sármos

rúzsfoltos plébános
furfangos korcsmáros
pocakos mészáros
szélhámos pénztáros

csendbiztos taláros
cimbalmos tanácsos
magányos családos
bocskoros betyáros

tökmagos trafikos
villamos gyalogos
kalapos bajuszos
fátyolos púderos

galléros toprongyos
vallásos botrányos
kristályos homályos
krajcáros dolláros

vattacukros csőnadrágos
búbánatos hivatásos
cintányéros kottatáros
korhatáros slágergyáros

mostantól az egész város
muzsikától sármos
táncra perdül a polgárság
s velük virág jános

4.
repülj madár repülj
szárnyad szaporán suhogtasd
lármázd föl az erdőt lugast
repülj madár repülj
holdvilág sápadó mosolya
mutassa hogy merre hova
repülj madár repülj

kongatják a vészharangot
baljóslatú szirénhangok
ne szegjék a kedved
szellőkön a sellőt
nimfáktól az erdőt
kerüld el a veszedelmet

mandragórák ramazurik
hol a kuvik is megbuvik
hol a halálmadár is csak
óvatosan szárnyal
te csak suhanj bátran
árkon bokron által

Hója tölgyes meredélyén
sötét barlang mélyén
Déva menekülő lánya
martalócok rabja
dalait a szomorúság
majdnem elapasztja

repülj madár repülj
Ilonához repülj
szabadulás vigaszával
gyönge vállára ülj
csak ne mondd
hogy én küldtelek
ne tudja meg soha
hogy magam is
rabja lettem
Ilona Ilona

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. februári számában)