Marcsák Gergely: Versek

2021. március 05., 07:56
Gesztelyi Nagy Zsuzsanna: Belső balkon – Honvágy (vegyes technika, papír, 105 × 75 cm, 2018)

Stockholm

Függönytelen, nagy ablakain át
utcára néz a lelkiismeret.
Stockholmban szomorkás a tavasz.
Egész nap esett.
A hétköznapi vágyak hagymarétegek,
lefejtik őket rólunk a hírek.
Remélem, jól vagy, hamar viszontlátlak.
Ha nincs így, kérlek, azt is írd meg.
A lángok közül csak a legfontosabbat
mentjük ki, hát ez is ilyen próba,
és közénk áll a félelemben égő,
karanténba zárt, bénult Európa.
És nem tudhatom, hogy a dán határon
majd nem parancsolnak-e megálljt.
Ja, képzeld, tegnap láttam
és köszöntöttem a svéd királyt.
Na jó, csak a palotánál jártam,
meg az óvárosban. Gamla stan a neve.
Közben meg csak az járt fejemben,
vajon mit mondanál, neked hogy tetszene.
A helyi konyhát is megismertem,
vacsorára hívtak stockholmi magyarok.
Legalább már azt is tudom, hogy
a garnélára milyen érzékeny vagyok.
Hát így nézem ezt a szomorú tavaszt,
s hogy miért vagyok benne, nem tudom,
de hazafelé majd kitalálom azt is
egy végtelen hosszú éjszakai úton.


Állatvédők

Járdasziget szélén ül az eb, nyalogatja sebét, és
lopva tekintget az épp elrobogó busz után.
Megkínzott, kidobott kutya. Lábán ég a fekélyes
vágásnyom, s a fején rühre telepszik a légy.
Sok botütés bíbor hurkája redőzi a hátát,
sírva nyüszít a kivert, csontra aszott keverék.
Több száz ember jár-kel előtte, s okostelefonján
képet posztol, ekként harcol az állatokért.

 

A szerző a mű megírásának idején a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz Zsigmond-ösztöndíjasa volt.