(Újjá)születésnap
Szeretném megírni a májust. Ahogy lehet(t)len. A fűszálak ízét. A tapint(hat)atlan érzést. Nem.
Vagyok Egyedül. Ott van a levegőben a szerelem. Az élet(em) iránt. Feltárja magát. Jelenések. Jelenlétek képében. Egy ember. Egy lassú. Ideges bogár. Szellemében. Megvalósított semmittevés. Létezés.
Létérzés. Betölteni a hiányt. Amit a színvakság. A szív-vakság okoz.
Ebben az évszakban hangosabb. Dúsabb. A múlás is.
(Újjá)születésnap. Magáról mindenki mást hisz.
Már nem tavasz. Még nem nyár. Te meg én. Egy testben. Üres utcán. Lélekben. Az emberek helyett.
Ismer. Ős. Ismeretlen(ek).
Együttállás
Együtt jártak. Ez látszott. Frissen fürödtek a napban. A kisvárosi nagyutcán. Az emberek tekintetében. Akik látták rajtuk, hogy együtt járnak. (Mikor) múlik el az erre való képesség (?) Megmutatni, hogy az együtt-lét (sz)ép.
Előbb mutatom, aztán a viselkedésből eltanulom. Mert nem vagyok (már!) húszéves. Amikor (még!) természetes a szerelem-szerep-játék.
A tényben, fényben fürdő, középkorú pár szétment azóta. Bennem tovább élnek. Ott és akkor. Láttam rajtuk,
hogy örömükben a haláltól (f)élnek.
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. augusztusi számában)