Ravasz József: Versek

2022. január 20., 07:24

Kristó Róbert: Vonalkódok – árnyék és fény V.

Amit nem mondhatok el

Visszafelé gondolkodni kényszer-e?
Az emlékek térben és időben
zsugorodnak, már csak
erőnléte a tudatnak lelkesítő.

Lesznek napok, melyeket
Isten csak nekem teremt.
Nem mondhatom el szeretteimnek.
Végül ez a legnagyobb fájdalom.

Simulás

Elsöpör mindent a szél,
ami az útjába áll.
Istennek jelene, tánca...
Emlékek vénülnek.

A falevelek is sóhajmaslis-lelkek.
A létezésben semmi sem idegen.
Simulunk a megfogható széphez.
A sosem halunk meg tudatához.

Bámulatos

A semmibe bámulás egy
köztes élethelyzet állapot,
örömérzet hiánya.

Időérzék nélküli várakozás
a jó és a rossz közérzet között,
mielőtt az életkedv újra istenít.

A szabadság iránya

Ha a madár alól
kivágják a fát,
nem a mélybe repül,
magasba ível!
Cigány sorsom
szépsége tragédiákban rejlik.
A szabadság irányát
Isten teremtette belém!

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. januári számában)

Meghalt a Francescóék cicája

2023. november 16., csütörtök

szeretett felmászni mindenhová
függönyre fára szekrény tetejére
a felső ablakból mindig a szekrényem
tetejére ugrott
aztán onnan az ágyra

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.

Sükei Károly

Áttekintek és más versek

2023. november 12., vasárnap

Neked hajnalálom még az élet,
Vágyaidnak édent fest a képzet,
S nyájasan néz szép tündérkertjébe
A kígyó is a madár szemébe.
Álmaidnak legyek éber őre,
S ha fölébredsz sivatag jövőre –
Altató dalt mondjak jó szívednek:
Angyalom! Csak tégedet szeretlek.