Veress Gerzson: Versek

2020. július 01., 09:22
Tenk László: Feszület és mécses (olaj, tempera, farostlemez, 140 × 95 cm, 2017)

Minden versemben kicsit meghalok

(...) minden versemben kicsit meghalok

mint szeretkezés utáni űri csöndben

ellobbant csókok tájfun-évadán

árnyéktalan riató kegyelemben

minden versemben kicsit meghalok (...)

 

(...) riherongy őszben gyászgyertyadalárda

halottaknapi kínkeservesek

krizantémkórus vijjogó jajára

válik meg korpuszától dűlt kereszt

riherongy őszben gyász gyertyadalárda (...)

 

(...) alaktalan-testtelen áttűnések

szűrt fény fátylán ismétlődőn ki-be

felcicomáz az évszak ájulása

hullt szirmok ékes rendjeleibe

alaktalan-testtelen áttűnések (...)

 

(...) ősz íve pattan túlontúl feszítve

a szőlősben még zúg a karnevál

vásári maszkok rejtik szép orcánkat

míg merénylett világunk rendbeáll

ősz íve pattan túlontúl feszítve (...)

 

(...) minden versemben kicsit meghalok

ki vezényli ez ősz-agóniát

a hullás-múlás sorsszimfóniáját

ezt a megszelídített orgiát

minden versemben kicsit meghalok (…)

 

(A múlás karneválja, Mentor Kiadó, 1999)

 

A láthatatlan versek

hány vers lapul a szó- és sorközökben

hány le nem írt és ki nem nyomtatott

látszatsenkiföldjein a lapoknak

a nincs de van holdudvarként ragyog

 

a láthatatlan versek garmadája

mi lesz ha egyszer – rettegj! – szólni kél

s nem kell hozzájuk aláírt pöcsétes

érvényes láthatási engedély

 

addig is kedves tanulom a csöndjük

fejteni fenekszem rejtelmeik

s egy napon tán majd fölmondom fennhangon

a világ összes fehér verseit

 

(Ezer énekből vérzem, Médium Kiadó, 1995)

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2018. augusztusi számában)