Balajthy Ferenc

Kiugrik a nyárból – őszi gyerekversek

Ablakon az ősz kopogtat,
Cseperészget langy eső.
Aludni tér a napkorong,
Csendes erdő, hegy, mező.
Hullik, hull a fák levele,
Szilvakék a szilva már

Balajthy Ferenc

Édesanyám

Jön az ünnep, hajszol a vágy,
Csínytevésem is megbocsásd!
Köszöntelek tulipánnal:
Te-napodon Én-virággal!

Balajthy Ferenc

Húsvéti gyerekversek

Varázst zsongó rózsavíztül,
Kicsi-nagy lány mind megszépül,
Ajándékuk szép, színpompás,
Kézzel festett, hímes tojás!

Balajthy Ferenc

A mindenség kenyere – Versek

A van, ha egyszer nem lesz, csak úgy
S fává terebélyesedik a földbe leszúrt
Fűzfa ága, benépesülhet a Paradicsom,
És, ami fölnevelt nem gaz, nem liliom.
A Mindörökkön túlon túl, mi vár rám,
Ősvized toporgó talpakkal én járnám!

Balajthy Ferenc

Téli gyerekversek

Hópihe száll, hol van a nyár,
Aranygömb s fény a faágon.
Korom égen, ha angyal száll,
Szöszhajadban Hold világol!

Balajthy Ferenc

Versek

Addig van helyed, ameddig szeretnek,

Nem vagyok hűtlen, elveszett eretnek,

Egy kavics a hegyről a völgybe gurul!