Balajthy Ferenc: Vadászlesen

2021. november 08., 07:37
Könczey Elemér alkotása

Gyapot melegben duzzog a délután,
Elkókad a lomb, árnyék a ház falán.
Dalt dudorászik magában a szellő,
S Napot bújtatna már a bárányfelhő!

Virágok csókjától részeg még a méh,
De csendbe zárt viharok zaja kísért.
Áldott, ezüst szirom hull a fejemre,
S egy csillag belehal a szerelembe!

Magot szór a gyom is, rejtett ígéret,
Bár kertek alatt jár már az enyészet.
A tegnap ma volt ruhát ölt holnapra,
S fejkendős anyóka ül a zöld padra.
Esti fény halványul, a csend eltemet,
Valaki elment – de fogja kezemet!

 

(Az alkotás az Egy a természettel című pályázatunkon különdíjban részesült.)

Balajthy Ferenc | Kiugrik a nyárból – őszi gyerekversek
Ablakon az ősz kopogtat,Cseperészget langy eső.Aludni tér a napkorong,Csendes erdő, hegy, mező.Hullik, hull a fák levele,Szilvakék a szilva már