(olvasási idő és hatás: öt perc nevetés)
Úton-útfélen, ha hallok valami érdekeset, előveszem a noteszomat, ezt fölírom. Lapozzunk bele az elmúlt hónapok termésébe!
Sokszor megtréfál bennünket Hatvan város neve. És akkor még inkább, ha éppen hatvan percet késnek a vonatok. De vigyázni kell a következő közlekedési hírrel is, mert a szavaknak általában több jelentésük van:
Még februári nyelvi tréfa volt: A medve nem vész el, csak átalukál. Maradjunk az állatoknál. Szarvasok és…
Hasonló nyelvi logikán alapulnak szólások:
Óriási tévedés: Béla bácsi! Nem székletből sormintát az ajtóra, hanem székletmintával a sor végére az ajtóhoz!
Az ismert, kedves vicc is ezen a csereszerkezeten (tudományos nevén: kiazmuson) alapul:
Vagy egy másik vicc, ugyanezzel a nyelvi logikával:
Egy nem egészen kitalált nyelvi paradoxon: Ismeretlen helyre távozott az éjszakai élet ismert alakja.
Átnevezés: Lehet a zuhanást repülésnek nevezni.
Reklámfüzet: Szék összecsukható gyerekkel.
Egy korábbi hivatalos bejelentés:
Bujkál bennem a kisördög: milyen a nem fogyasztási célú hal? Bulgakov jut eszembe, a másodlagos frissességű hallal, no meg az itthon hangoztatott használati meleg víz, a száraz felszálló tűzivízvezeték fogalommal.
Kártyásoktól hallottam, nyelvi vicc:
Gyakran hallani a panaszt: Csökken az oktatás színvonala. Egy pedagógus válasza: Hozott anyagból dolgozunk. Ezt megerősítendő hallottam az egyik iskolában a következő méltatlankodást, aminek természetesen nyelvi következménye kell, hogy legyen. Át kell nevezni az érdemjegyeket:
A műsorvezetők, bemondók réme a nyelvtörő… Például: szecsuáni síncsiszolók. De egy közéleti személyiség is igen belegabalyodott a következő szerkezetbe, talán ő maga találta ki: papi pedofília.
Javasolható ez a gyakorlás:
Egy parányi tévedés:
Új szólás született: Ez az ember is rákönyökölt a közhelygenerátorra… Mondják arra, aki sok közhelyet használ.
Egy születő közmondást is tetten értem: A férfiak számára legfontosabb p betűvel kezdődő szavak: pénz, pozíció, Premier League, pia. És hol marad a politika meg a prosztata? És persze a pocak? Egy büszke pocakos férfi mondta: Nem a legyek hordták össze. Régen hallottam, de még nem adtam tovább. Miért kell a pocak? Mert előírás, hogy védőtetőt kell emelni a műemlékek fölé…
Mindig beleborzongok, amikor elhaladok Somogyban egy felirat mellett: élménylőtér.
Igekötőink sajátosan viselkednek, no de ennyire: Hazajöttél? – Meg.
Egy utas halál komolyan, szinte megrettenve kérdezi a légiutas-kísérőt az óceán felett: Miért álltunk meg? Ennél ismertebb repülősvicc. A légiutas-kísérő megkérdezi: Kedves utasaink, van közöttük olyan, aki tud repülőgépet vezetni?
Nem egészen véletlenül ide kapcsolnék néhány választ arra a kérdésre, hogy miért szeretne nálunk (a gyorsétteremben) dolgozni:
A legkevésbé tájékozott felvételiző első kérdése a gyorsétteremben: Egyébként itt az étterem konyhájában mindig ilyen meleg van?
Mindannyian elmondhatják, mint az egyszeri énekes: Csak a hangom miatt nem vettek fel az operába.
Nagyon vigyázni kell a menetlevélben foglaltak nyelvi megfogalmazására, mert könnyen úgy járhatunk nemzetközi vagy helyi fuvarozásban, mint az egyszeri kamionsofőr, akit megállított a rendőr:
Egy városi autóvezetőtől hallottam: A panda eddig egy kedves állat volt.
A nyelvi humornak azt a formáját, amikor egy szót eltorzítanak (félrehallanak) sem lehet kihagyni a mostani szemléből:
Sok butaság hallatán szokás mondani:
Végezetül egy ideillő morfondírozás: Nem az a kérdés, hogy a Földön kívül van-e intelligencia, hanem az, hogy a Földön van-e.
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei közt működő Digitális Irodalmi Akadémia, közismertebb nevén: DIA. Az immár nagymúltú projekt egyik lényeges hozadéka, hogy teljesen ingyenesen nyújt hozzáférést a magyar irodalom jelentős műveihez, minőségi, ellenőrzött forrásnak számító szövegbázisát évről évről bővítve szolgálja világszerte a magyar olvasókat. Az évfordulós ünnepségen hangzott el Demeter Szilárd főigazgató köszöntőbeszéde.
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
Volt már szobor, bélyeg, busz, iskola, találkozó, szavalóverseny, egyesület, utca, előadás, 200. Mi az? Pontosabban: ki az? Természetesen Petőfi Sándor.
Lehet-e még Petőfiről újat mondani? Lehet-e még vele és a műveivel úgy foglalkozni, hogy valami olyat mutassunk, amit addig még senki, vagy csak kevesen? Persze, erről biztosan meg van mindenkinek a maga véleménye, de őszintén, a Petőfi-emlékév kilencedik hónapjában már majdnem azt hittem, hogy a fent feltett kérdésre az én válaszom a nem, dehogy, mindent hallottam már, köszönöm lett volna.
Alig nyitott be a második emeleti lakásba, már az előszobából érezte azt a markáns szagot. Valami új tisztítószer? Vagy Melinda mosószert váltott? A lakásban szokatlanul nagy volt a csend – a felesége általában zenét hallgat, ha egyedül van –, lehet, hogy még haza sem ért a bevásárlásból? Hétvégén mindig hosszabb a sor a kasszáknál, futott át a fején, miközben hátizsákját felakasztotta az előszobafogasra, és cipőjét behajította a gardróbba.