2023. november 15., 09:06
Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaúhely polgármestere átveszi a településnévtáblát Demeter Szilárdtól, a PIM főigazgatójától/Fotó: Balázs Géza
Nyelvi barangolások, 132.
Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely lett a magyar nyelv városa. Ezt jelentette be Szamosvölgyi Péter polgármester a magyar nyelv napjához kapcsolódó rendezvényen a magyar nyelv színpadán, a Nemzeti Színházban, 2023. november 11-én. És bemutatta a kiegészített településnévtáblát, amely hamarosan kikerül a város határára. Ne csodálkozzanak tehát, ha arra járnak – egyébként felújított, villamosított vasúti pályán és folyamatosan javuló (Miskolctól Szerencsig négysávúsított) úton.
Egy-egy település jellemzőit gyakran foglalják jelmondatba írók, költők, újságírók, s ezek közül némelyik turisztikai vagy egyéb reklámcélokat is szolgálhat. Így lett Győr a vizek városa, Debrecen a kálvinista Róma vagy később a virágok városa, Sopron a leghűségesebb város, Szombathely a nyugat kapuja, sőt a nyugat királynője, a királynék városa pedig: Veszprém. (1994–2003. között az akkori ifjúsági minisztérium testülete évente kiválasztotta A nemzet sportvárosa kitüntető címre érdemes városokat Váctól Szombathelyig.)
Sátoraljaújhely és a hozzá tartozó Széphalom a következő okok miatt érdemelhette ki a magyar nyelv városa címet. Ha valaki kelet felől, a Bodrogköz felől közelíti meg Sátoraljaújhelyt, föltétlenül megragadja a piramisokra (sátrakra) emlékeztető Sátor-hegyek látványa. Nem lehet véletlen, hogy a helyet a honfoglalók rögtön kiszemelték maguknak. Egy régészeti leletekre alapozott történészi elképzelés szerint erről a tájról, a Bodrogközből szerveződött a honfoglalás, s ha ez így van, akkor a magyar nyelv Kárpát-medencei elterjesztése is.
Ennek a tájnak a nyelvjárása, az északkeleti nyelvjárás lett irodalmi és mai köznyelvünk alapja. Ezt nyilván a magyar kultúrára nagy hatást gyakorolt íróknak, költőknek köszönhetjük, de mindenekelőtt az e tájon született vizsolyi bibliának. Kazinczy Ferenc több szállal kötődik a régióhoz. A főiskolának számító sárospataki kollégium tanulója volt. A Martinovics-összeesküvés kapcsán Alsóregmecről hurcolták el hat és fél éves fogságba. Kiszabadulása után az általa Széphalomnak nevezett Kisbányácskán rendezkedett be. 1806-tól haláláig, 1831-ig 25 éven át széphalmi kúriájából szervezte a nagyhatású, és más népeknek-nyelveknek is mintául szolgáló klasszikus nyelvújítást. Közben Sátoraljaújhely levéltárában dolgozott. Kazinczy sírja nemzeti zarándokhely lett, ezzel előbb spontán, majd szervezett módon elindult a Kazinczy-kultusz. 1859-ben országszerte megünnepelték születésének 100. évfordulóját. Az egykori háza helyén álló emlékcsarnok 1876-tól fogad látogatókat. 1882-ben a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára Széphalom emlékünnep helyszíne lett, ahol jutalomdíjakat adnak át „a nagy példakép követésére, hazafiúi erényekre, a nemzeti nyelv tiszteletére és művelésére”. Az írói névadás szép példája, hogy 1886-ban hivatalosan is a Kazinczy által adott Széphalom lett Kisbányácska neve. 1973-tól Sátoraljaújhely a középiskolásoknak szóló Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny színhelye. A díjakat Széphalomban, az emlékcsarnoknál adják át. 2007-ben A nyelv legfőbb kincsünk, 2015-ben A nemzeti szeretet kapcsa címmel Kováts Dániel szerkesztésében jelent meg a versenyeket bemutató kötet. 1984-ben Sátoraljaújhelyen létrejött a Kazinczy Ferenc Múzeum. 2008-ban Széphalomban megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. A két múzeum néhány évvel később a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézménye lett. 1985-ben megalakult Kazinczy-kultuszt ápoló Kazinczy Társaság. Jeles vezetői, Kováts Dániel és Fehér József irodalom- és közösségszervező munkájuk mellett folytatták Kazinczy örökségét, írásokban és könyvekben népszerűsítették a nyelvújítást, és teret adtak a modern nyelvművelésnek, és újra a magyar kultúra egyik fontos védvárává tették Sátoraljaújhelyt.
Sátoraljaújhelyen tartotta első szónoklatát Kossuth Lajos. Innen indult gróf Andrássy Gyula miniszterelnök politikai pályája. Sátoraljaújhegy 1950-ig Zemplén vármegye székhelye volt. Máig az összevont Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik kiemelkedő kulturális, oktatási és turistavonzó központja. Sátoraljaújhely valóságos iskolaváros: több általános és középiskolája van. A múzeumok mellett itt található a fővárosi színházakkal is vetekedő Latabár Árpád Színház.
A 19. században kezdődött Kazinczy-kultusz különösen az elmúlt fél évszázadban fejlődött ki. Az ötven éve, tehát 1973-tól megrendezett Édes anyanyelvünk nyelvhasználati versenyeken több ezer diák vett részt, rendszeresen megjelentek előadóként, zsűritagként a magyar nyelvművelés jeles személyiségei (Bencédy József, Deme László, Lőrincze Lajos, Szathmári István, Wacha Imre). Valószínűleg Sátoraljaújhely az a város, ahol a legtöbb magyar nyelvész megfordult.
Sátoraljaújhelyen a rendszerváltozás után helyi értelmiségiek felújították a trianoni tragédiára emlékező Magyar kálváriát. Az utóbbi években Ringer István régész vezetésével feltárták és a turisták számára megtekinthetővé tették a középkori sátoraljaújhelyi várat. Az országban egyedülálló látványosságként a helyi kalandparkban libegő, bobpálya, két Sátor-hegy között feszülő kötélen egyéni átcsúszás vagy üvegkabinos kötélpályán való utazás lehetséges. De már épül két hegy között egy gyalogos üveghíd is. És itt található a Rákóczi Szövetség modern rendezvényközpontja, ifjúsági tábora is.
A Kazinczy-kultusz révén Sátoraljaújhely és Széphalom neve a magyar nyelvújítás, nyelvművelés szimbólumává vált. A magyar művelődéstörténet, nyelvtörténet egyik leglátogatottabb helyszíne Sátoraljaújhely és Széphalom, így tehát méltán és méltón viselheti mostantól A magyar nyelv városa címet.
