Az idei nagy könyves rendezvények a járványügyi helyzetre való tekintettel sajnos elmaradtak vagy legalábbis elhalasztódtak. Az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált egyáltalán nem rendezték meg, a júniusi ünnepi könyvhét pedig későbbi időpontban, szeptember 17–20. között valósult volna meg szokásos helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren. Végül sajnos ez utóbbi sem jöhetett létre tervezett formájában. A szervezők és könyvkiadók azonban megtettek minden tőlük telhetőt, hogy ne maradjunk könyvheti programok nélkül, és áthelyezték rendezvényeiket, kötetbemutatóikat, sőt még a dedikálásokat is az online térbe.
2020-ban minden eddiginél több, összesen 176 kiadó jelentkezett a 91. Ünnepi Könyvhétre résztvevőnek. Az idei könyvheti jegyzékben a járványra való tekintettel nemcsak az ünnepi könyvhétre megjelenő könyvek szerepelnek, hanem minden 2020 januárja óta megjelent magyar nyelvű és szerzőjű kötet. A könyvheti jegyzék elérhető a www. unnepikonyvhet.hu weboldalon, ebből szeretnénk most önöknek gyerek- és ifjúsági irodalmi újdonságokat szemelgetni.
A Central Médiacsoport Teknős Könyvek sorozatában jelent meg idén Gryllus Vilmos Vízcseppmesék című könyve. A kötet két mesét tartalmaz – egyik egy vízcseppről, másik egy felhőről szól –, melyeket a kétszeres Kossuth-díjas magyar zenész, előadóművész saját gyermekeinek mesélt kiskorukban, és melyeket most Megyeri Annamária illusztrációinak kíséretében minden gyermekkel szeretne megosztani.
Somfai Anna Barátságháló című kötetének folytatása ezúttal a titkok termébe vezeti el Lencsit és barátait, illetve a regény olvasóit. A Cerkabella Könyvkiadó gondozásában megjelent Barátságháló – A titkok terme című könyvét Horváth Ildi illusztrálta.
Benyák Zoltán Képtelen történet című regényének hőse, Max történeteket ír, mígnem egy napon bekopogtat hozzá egyik szereplője, és arra kéri, hogy segítsen neki megtalálni valamit, amit az egyik történetben elveszített. A Főnix Könyvműhely gondozásában megjelent kötet korosztálytól függetlenül biztosít remek szórakozást mindenkinek.
A Holnap Kiadó Mesék az Operából sorozatának két új kötetét is ajánljuk: Princzinger Anna Giacomo Rossini operája nyomán és Szimonidesz Hajnalka gyönyörű rajzainak kíséretében Tell Vilmos figuráját kelti életre, míg Vibók Ildi Antonio Vivaldi zeneművétől inspiráltan, Faltisz Alexandra sokszínű illusztrációinak segítségével a velencei karnevál színfalai mögé enged bekukkantani A négy évszak című meseregényében.
A kolozsvári Koinónia Könyvkiadó az állatok világába nyújt betekintést az egészen kicsiknek: Kiss Ottó Legszebb költéseim című kötetében Laci bácsi meséli el gyerekkori kalandjait az erdei, házi és állatkerti állatokkal elbeszélő költemények formájában, Bódi Kati rajzainak kíséretében.
A Kolibri Kiadó formabontó kötettel rukkolt elő a mai ifjúság számára: Lőrinc László 25 szelfi az Árpád-korból című könyve nemcsak humoros kis történetekben mutatja be Árpád-kori eleink elképzelt mindennapi életét, de pontos történelmi információkkal is szolgál. A kötethez a kedves és szórakoztató rajzokat Bertóthy Ágnes és Rátkai Kornél készítette.
Ugyancsak Bertóthy Ágnes illusztrálta M. Kácsor Zoltán Zabaszauruszok című meseregényfolyamának negyedik részét (Dragalád visszavág), amelyben a Zabaszauruszok ezúttal Ródában, a világ legveszedelmesebb dinóvárosában találják magukat.
Tóth Krisztina mindig bájos gyerekverseit hozta el ismét a Manó Könyvek a Kígyóuborka című kötetben. A költemények megidézik egy-egy gyermek apró, de mégis tágas világának mindennapi és kiemelkedő eseményeit, melyeket Szalma Edit illusztrációi tesznek még színesebbé.
Csapody Kinga Utazik a család című sorozatának pécsi állomására érkezett el legújabb kötetével: kalandos és szórakoztató történeteivel, illetve Szalma Edit kedves rajzaival a festői Dunántúlra csábítja kis és nagy olvasóit.
Finy Petra gyerekkorunk legszebb emlékeit idézi meg Bodzaszörp – Mesék nagymamákról és nagypapákról című kötetében. Bogdán Viki illusztrációinak segítségével így mond köszönetet minden nagyszülőnek a gondoskodásért, támogatásért és szeretetért, amit unokáiknak nyújtanak.
Az Országos Erdészeti Egyesület minden évben megrendezi az erdei vándortábor programsorozatot, melynek részeként középiskolás diákoknak szerveznek egyhetes táborokat, ahol megismerkedhetnek az ország erdeivel, természeti és történelmi örökségével. A Móra Könyvkiadó Erdőszelfi című verseskötete a vándortáborok élményeit szedi rímbe. Révész Máriusz, és általa Lackfi János felkérésére Acsai Roland, Balázs Imre József, Békés Márta, Demény Péter, Finy Petra, Gáti István, Hevesi Judit, Jász Attila, Kiss Judit Ágnes, Kiss Ottó, Miklya Zsolt, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Varró Dániel és Vörös István írtak verseket sátorozásról, erdei szörnyekről, diákszerelemről, védett növényekről és egyéb tábori élményekről. A kötetet Ritter Ottó illusztrálta.
Ugyancsak a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg Szlukovényi Katalin válogatása óvodásoknak Diridongó címen. Az elmúlt 70 év legszebb klasszikus gyerekversei és izgalmas kortárs alkotások is helyet kapnak a kötetben, melyhez a rajzokat Láng Anna készítette.
Zalka Csenge Virág magyar mesegyűjteményét (Ribizli a világ végén) a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum 2020-ban az Év Gyerekkönyve Díjjal jutalmazta. A mesemondó szerző újabb kötete ezúttal nemzetközi népmeséket gyűjt össze és dolgoz fel A kalóz királylány címmel és Herbszt László illusztrációival.
A Móra Könyvkiadó a kamasz olvasókra is gondolt Nyulász Péter A gemini kód című ifjúsági regényével. Az írónak és Ritter Ottó illusztrátornak ez már az ötödik közös kötete, melyben Bugac Pongrác, a Berger Szimat Szolgálat nyomozóiroda mudi vezetője keveredik izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokba. Ezúttal az űrben nyomoz egy számítógépes vírus terjedésének megakadályozása érdekében.
A Naphegy Kiadó példaképeket bemutató sorozatának két legújabb darabját is ajánljuk: Boldizsár Ildikó A fiú, aki Varjúvárról álmodott című könyve Kós Károly építészeti, képzőművészeti és irodalmi tevékenységét Bertóthy Ágnes rajzainak kíséretében, Kertész Edina A lány, aki szavakkal varázsolt című kötete pedig Szabó Magda életét és írói munkásságát Takács Viktória illusztrációval mutatja be.
A Pagony Kiadó idén is sok újdonsággal kedveskedett olvasóinak. Dániel András saját maga által illusztrált Nincs itt semmi látnivaló című képeskönyve az elalvás előtti pillanatokat idézi fel. A gyerekfejben lejátszódó mozi vagy árnyékszínház különleges, sokszor vicces és néha félelmetes képeit veti papírra ez a formabontó kötet.
Vörös István Loni és a kísértetek című mesekönyve Loni, az emberlány és Levélke, a kísértetlány hétköznapi és különleges kalandjait Kasza Julianna rajzaival mutatja be.
Szabó Borbála A János vitéz-kód című, kiskamaszoknak szóló regénye egy fiúról szól, aki halálosan unja az irodalmat, egy magyarórán azonban megmagyarázhatatlan módon egyszer csak a János vitéz kellős közepén köt ki. Hogy barátai megtalálják-e őt, hogy kiszabadítsák, csak a regény olvasói tudhatják meg.
Czilli Aranka kovásznai szerző második kötete, A varázslatos szekrény verseket és meséket tartalmaz, melyek egy család életét járják körbe humorral és kedvességgel, így gyerekek és felnőttek számára is élvezetes olvasmányélményt nyújt. A Széphalom Könyvműhely kiadványát kovásznai (Erdély, Románia) iskolások rajzai illusztrálják.
Az Üveghegy Kiadó egyik legújabb gyermekverskötete Gömberdő címmel jelent meg 2020-ban: N. Fodor Iza vidám és szellemes versei Vargáné Kertész Melinda illusztrációival kerülnek a kis és nagy olvasók kezébe.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése először 1929-ben, majd 1952 óta minden évben kiosztja a Szép Magyar Könyv díjat a minőségi könyvkészítésben közreműködő szerkesztők, illusztrátorok, képszerkesztők, tipográfusok és nyomdák részére, melyhez az idők során közjogi méltóságok és magánszemélyek is csatlakoztak különdíjak felajánlásával, így jelenleg tizenkét díjat adnak át. A Szép Magyar Könyv 2019 versenyre ötvenhat hazai és határon túli magyar kiadó százkilenc magyar szerző által, magyar nyelven írott, könyvesbolti forgalomban megjelent könyvvel pályázott.
Gyermekkönyvek kategóriában Benedek Elek Gyémánt mesekönyve nyerte el a díjat, a Scolar Kiadó gondozásában. A kötet a Csudalámpa című mesegyűjtemény mai folytatása. A kötet szerkesztője, Illés Andrea a meséket szakmai és személyes tapasztalatai alapján válogatta össze: a könyvben hároméves kortól tizenkét évesig minden gyermek megtalálja a számára leginkább szerethető meséket. A kötet illusztrációit Horváth Ildikó készítette. Wunderlich Péter laudációja szerint „A Gyémánt mesekönyvben az illusztrációk hihetetlenül harmonikus egyensúlyban működnek együtt a szöveggel. A képi motívumokban világosan tetten érhető a folklór, a klasszikus mesevilág állandósága és a modern vizuális igények.”
Ifjúsági irodalom kategóriában a Tilos az Á Könyvek gondozásában megjelent Ezentúl lesz banán! – Novellák a rendszerváltásról című kötet nyert. A novellák szerzői: Bendl Vera, Gerőcs Péter, Gévai Csilla, Győri Hanna, Karafiáth Orsolya, Kiss Judit Ágnes, Kiss Noémi, Laboda Kornél, Lackfi János, Magyari Péter, Mán-Várhegyi Réka, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Szabó Borbála és Vörös István. A fekete-fehér, humoros és szimbolikus, az egykori közszereplőket és helyszíneket megidéző illusztrációkat Baranyai (b) András képzőművész, grafikus készítette.
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. szeptember 26-i számában.)
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.
Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.
Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.
A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.
Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.
Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.
Tóth László (1949) Rossz napok című keményfedeles gyűjteményes kötetének alcíme Új versek és rátalálások 2018– 2023. Öt év hosszú idő, de egy korábbi interjúban éppen a szerző jelenti ki, hogy „ritkán és keveset írt eddig”. Az Új versek része az alcímnek nyilván a megjelölt időszakban születettekre utal – bár sok esetben utalás nélkül is rájönne a nyájas olvasóközönség, hiszen némely alkotás aktuális, az elmúlt évekre kifejezetten jellemző közéleti és egzisztenciális problémákat boncolgat.
A regény szerkezete nagymértékben hasonlít a lapunk júliusi számában ismertetett Végzetes ígéret című Angela Marsons-krimire, amely ráadásul ugyanúgy 2018-ban jelent meg először, mint Carmen Mola regénye. Mindkét műben egy nő a nyomozóegység rátermett parancsnoka, mindkettőjük csapata egy új taggal gyarapodik, akit a többiek nehezen fogadnak be, mindkét regényben különös részletek derülnek ki a nyomozók magánéletéből.
Silling István, a nyugat-bácskai nyelvjárások és népélet avatott kutatója új összefoglalással jelentkezett, melyben szülőfaluja, Kupuszina máig megőrzött hagyományos viseletét mutatja be. A témára vonatkozó több mint négy évtizedes gyűjtéseinek eredményét sajátos módon dolgozta fel és adta közre: könnyen kezelhető, áttekinthető szótár formájában.