A felkapott utazási célpontnak számító Görögország, Párizs és Kréta mellett bemutatja Szicília, Berlin és Izrael szépségeit. Ráadásként a kötetben helyet kapott a gótikus építészet tartalmas, országokon átívelő, konkrét példákat felhozó bemutatása is. Ügyesen hívja fel a figyelmet a világunkban megtapasztalható szépségre, a meglátogatható kincsekre.
A kötet előszavából megtudhatjuk, hogy írója az utazásra nem pihenésként, hanem tanulási lehetőségként tekint. Már az útra való készülődés folyamatának része, hogy elolvassa a rendelkezésre álló szakirodalmat arról, mit érdemes megcsodálni az adott országban vagy városban. Nem meglepő tehát, hogy Aich Péter élménybeszámolói sem mentesek a tömény tudásanyagtól. Bár a szövegek rengeteg adatot tartalmaznak, olvasásuk mégsem érződik unalmas tevékenységnek. A semmiképp sem szűkösen mért információáradatba ugyanis anekdoták, gyakorlati tippek és érdekességek vegyülnek.
Emellett a kötet gazdag képanyagot tartalmaz. A fényképek mindegyike kötődik a szövegben felhozott példákhoz. A fotók a szerző alkotásai, kirándulások emlékeit hordozzák ezek is. A könyv báját csak növeli, hogy a helyenként elcsúszott fókusz és a változó képméretek olyan hatást keltenek, mintha egy kedves ismerősünk gondosan kiválogatott üdülési képeit nézegetnénk. Általuk a kötetet lapozgatni olyan, mintha belekukkanthatnánk egy másik személy családi vakációjába.
A helyszínek bemutatói mindig tartalmaznak elmélkedéseket is a múltról és jövendőről, a régvolt kultúrák hatásáról a jelenünkre, vallásról, politikáról, hatalomról és az emberi természetről. A leírt gondolatmenetek helyenként nyersek és meghökkentőek, de minden esetben eltöprengésre, továbbgondolásra csábítanak.
A Gyere velem legnagyobb erénye, hogy tisztán érezhető soraiból az utazás szeretete, így valóban meghozza az ember kedvét ahhoz, hogy meglátogassa a kötetben bemutatott helyeket. Ez a könyv tényleges kirándulásra való elméleti felkészüléshez, tervezéshez és otthonücsörgős belső utazáshoz egyaránt hasznos eszköz. Megmozgatja az olvasó képzeletét. Ha elfogadjuk a címben tett ajánlatát, hű társra lelünk a lélekgazdagító tanulásban.
Aich Péter: Gyere velem, Vámbéry Polgári Társulás, 2021
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. áprilisi számában)
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.
Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.
Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.
A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.
Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.
Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.
Tóth László (1949) Rossz napok című keményfedeles gyűjteményes kötetének alcíme Új versek és rátalálások 2018– 2023. Öt év hosszú idő, de egy korábbi interjúban éppen a szerző jelenti ki, hogy „ritkán és keveset írt eddig”. Az Új versek része az alcímnek nyilván a megjelölt időszakban születettekre utal – bár sok esetben utalás nélkül is rájönne a nyájas olvasóközönség, hiszen némely alkotás aktuális, az elmúlt évekre kifejezetten jellemző közéleti és egzisztenciális problémákat boncolgat.
A regény szerkezete nagymértékben hasonlít a lapunk júliusi számában ismertetett Végzetes ígéret című Angela Marsons-krimire, amely ráadásul ugyanúgy 2018-ban jelent meg először, mint Carmen Mola regénye. Mindkét műben egy nő a nyomozóegység rátermett parancsnoka, mindkettőjük csapata egy új taggal gyarapodik, akit a többiek nehezen fogadnak be, mindkét regényben különös részletek derülnek ki a nyomozók magánéletéből.
Silling István, a nyugat-bácskai nyelvjárások és népélet avatott kutatója új összefoglalással jelentkezett, melyben szülőfaluja, Kupuszina máig megőrzött hagyományos viseletét mutatja be. A témára vonatkozó több mint négy évtizedes gyűjtéseinek eredményét sajátos módon dolgozta fel és adta közre: könnyen kezelhető, áttekinthető szótár formájában.