Ollé Tamás: Fejezetek Pangeából

2023. április 27., 08:32

A tavalyi évben jelent meg Zalán Tibor József Attila-díjas magyar költő, író, drámaíró legújabb kötete, az Istenek az árokparton, amely egyszerre korrajz és önéletírás, s valahol egyik sem. Az író szerint műfajtalan könyv, egy sajátos vállalkozás, amelyben olyan rövidprózai műfajok és írások kereszteződnek, mint a tárca, az egyperces novella, a lírai önvallomás vagy épp a kisesszé. A kötetbe válogatott szövegek jelentős része a Napút folyóiratban jelent meg, többségükben önéletrajzi ihletésűek, időben pedig közel negyven évet ölelnek fel. Ami pedig közös bennük – az író személyén túl –, az a személyes és közvetlen hangvétel, amely egy jellegzetes, időtől és tértől független füzért hoz létre. A szövegek olvasása közben úgy érzi az ember, mintha egy jóbarátja avatná be őt bizalmasan múltjának egyes fejezeteibe, s osztaná meg vele a világról alkotott képét.

Zalán Tibor sok mindenről ír, mesél és elmélkedik. Az író gyermek- és ifjúkora, családja, otthonának sajátosságai és szereplői ismerősnek hatnak az olvasó számára. Egy letűnt korról regél, amit az olvasók egy része megélt, más része csak hallott róla. Szerencsére több ehhez hasonló azonosulási pontot találunk a kötetben, s az író bátran nyúl a humorhoz is, amikor különböző élethelyzeteket vagy épp eszmefuttatásokat tár elénk – legyen szó akár a zenei szárnybontogatásról, a képzőművészet terén tett látogatásról, majd az írói létben való kiteljesedésről.

Az Istenek az árokparton műfajtalan írásait hangulatuk, témájuk és súlyosságuk szerint Zalán-Lipák Sára, a kötet szerkesztője (egyben az író lánya) rendezte különböző fejezetek alá, sajátos szerkezetet adva ezáltal a könyvnek. Ezek címeiben egyetlen kivételével megtalálható az ősidők szuperkontinensének neve, a Pangea, amely nem véletlen. A szerkesztő szerint a kötetben a szerző különböző arcait látjuk, amelyek azonban mégis egységet alkotnak. Így az Út a Pangeába elsősorban önéletrajzi ihletésű írásokat tartalmaz. A Pangea homokján felejtett lábnyomokban a barátok, a kortársak, a példaképek és más művészek kerülnek fókuszba. A harmadik egységben Pál úr a művész alteregójaként szerepel egy kisebb novellafüzérben. A Rajzok Pangeából szerepnovellákat tartalmaz, Rákóczival indul és Zrínyivel zárul. A Tűnődések Pangeánban Zalán Tibor a költészetről és a művészetről elmélkedik, valamint haikukat is olvashatunk tőle. Az utolsó, Pangeát elhagyják az angyalok című fejezetben pedig azok a hoszszabb és komolyabb hangvételű írások kaptak helyet, melyeket nem egy esetben súlyos és mély mondanivalójuk tesz emlékezetessé. Ezek közül kiemelkedik az Ács Feri öt napja, valamint az utolsó négy mese (Cipő-mese, Tej-mese, Vérmese, Tűzmese).

„Élünk, írunk, elfelejtenek bennünket. Az írás megmarad, de ha nem forgatják, akkor halott anyagként, ahogy a név is, akár a betűkbe áttöltött élet” – írja Zalán Tibor, s a kötetet olvasva biztosan állíthatom, hogy az Istenek az árokparton emlékezetes írás lett, amely időtálló lesz.

Zalán Tibor: Istenek az árokparton, Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2022

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. márciusi számában)

Legfrissebb hírek
2024. február 21., 09:14
2024. február 20., 12:58
2024. február 20., 12:56
2024. február 20., 10:27