Hallgasd, olvasd, mondd! – ezzel a mottóval indította útjára új sorozatát a Hagyományok Háza tavaly novemberben, amely egyben nyitást is jelent a pedagógusok és közművelődési szakemberek mellett a gyerekek, az érdeklődő nagyközönség felé.
„Ráduly János az elmúlt nyolc évtized során páratlanul gazdag életművet alakított ki, amely a néprajzi terepmunka és a publikáció kettőssége köré rendeződött. Hatalmas népköltészeti gyűjteménye önmagában is egyedülálló, de még inkább az, hogy ezt egyetlen faluban, választott falujában, Kibéden érte el. A magyar nyelvterületen és Európában is ritka – létezik, de ritka – az a település, amelynek szellemi értékeit ilyen alaposan összegyűjtötték, ilyen értőn rendszerezték és nyomtatásban is megjelentették. Ráduly János ballada- és népmesegyűjtőként számos mesegyűjteményt, több egyéniség-monográfi át is megjelentetett, és mi ezekből, a romániai kiadóknál megjelent, mára már sajnos antikvárrá vált mesekötetekből készítettük ezt a válogatást” – fogalmazott Dala Sára népmese szakelőadó, a kötet szerkesztője a könyv budapesti bemutatóján.
A tanár, költő, műfordító, folklórkutató Ráduly János 1937-ben született Korondon. Első írása 1959-ben jelent meg, és attól kezdve folyamatosan publikál. 1962- től él Kibéden. A legelső könyve 1975-ben jelent meg Kibédi népballadák, a második 1978-ban A vízitündér leánya - Kis-Küküllő menti népmesék címmel. „Beleártottam magam a kibédi néphagyományok gyűjtésébe, ballada- meg mesegyűjtésbe főleg, és kimeríthetetlennek bizonyult ez a kincs. Könyvek lettek belőle” – mondta néhány éve egy, a Liget portálnak adott interjúban.
A most megjelent kötet anyagát a hetvenes-nyolcvanas években gyűjtötte. Életműve figyelemreméltó, több mint 130 kötetet publikált, amelynek mintegy tizedrésze népmese-kiadvány. A kibédi adatközlők magyarok és magyar anyanyelvű cigányok voltak, az eredeti népmeséket a kutató magnetofonra rögzítette, majd leírta a felvett szöveget. Ráduly, mint ahogy minden kötetében jelezte is, a hallottakat stilizálta, s az irodalmi köznyelvhez közelítette úgy, hogy a székelyes, „kibédies” íz a történetekben ne csorbuljon – hangsúlyozta a kötet szerkesztője.
A Hagyományok Háza kötetének válogatásában bemutatják a kibédi népmesekincs nyelvi és tartalmi szépségei mellett műfaji gazdagságát is: tündérmeséket, hazugságmeséket, állatmesét, tréfás mesét, formulamesét és rászedettördög-mesét is közölnek. A kötetet Streicher András illusztrációi színesítik.
„Ebben a kötetben remekül sikerült megtalálni az arányokat, megőrizték a mesék az eredeti ízeket, ugyanakkor gondozott szöveg hatását keltik” – fogalmazott Gombos Péter, a kaposvári egyetem docense, a Magyar Olvasástársaság alelnöke.
Elhangzott, az igényes olvasást, tájékozódást utószó, tájszójegyzék, a kibédi mesemondók adatai, a mesék tipológiai besorolása és a mesemondók rövid bemutatása is segíti. Mivel az eredeti kibédi mesemondók hangjait tartalmazó magnószalagok elvesztek, ezért a meséket hat mai hivatásos mesemondó – Bukovics János, Dóra Áron, Fábián Éva, Klitsie-Szabad Boglárka, Kovács Marianna, Soós Emőke – mondta el, fejből, a hagyományos magyar mesemondás improvizatív stílusában. „Kifejezett szándékunk, hogy aki a gyűjteményt elolvassa és a hangzóanyagával is megismerkedik, az a mesemondásba is beletanulhasson” – mutatott rá Dala Sára.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)
Szabó Fanni debütkötete a káoszból próbál rendet teremteni. Versei olyan univerzum létezésére irányítják figyelmünket, amelyet hajlamosak lennénk tudattalanunk óceánjába süllyeszteni. E világ lakói intenzíven érző lények, akik közt áthidalhatatlan távolság lüktet.
Mindenki másképp reagált a COVID-19 rohamos terjedésére, és más-más tevékenységgel tette önmaga számára elviselhetővé a 2020. március 10-től június 15-ig terjedő időszakot. H. Nagy Péter aktív kutatásba kezdett a vírushelyzet kulturális hatásairól és célul tűzte ki, többek között, az irodalmi és filmes járványtematika feldolgozását. Az irodalomtörténész, szerkesztő, popkultúra-kutató munkájának eredménye a Karanténkultúra és járványvilág című kötet lett, mely 2020- ban jelent meg, a Prae Kiadó gondozásában.
Van, amikor a testet kell táplálni, hogy könyvhöz jusson az emberfia. Akkor is, ha ez a test történetesen egy boszorkányéhoz hasonló, akitől rettegett a környék összes gyereke, állítólag a tulajdon (felnőtt) gyermekei is. Bözsike néninek hetente háromszor vittünk ételt, ő pedig ponyvát adott cserébe.
2020 végén a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában, Szonda Szabolcs fordításában látott napvilágot a román költő, Alexandru Mușina (1954, Nagyszeben – 2013, Brassó) Macska-e a cica? magyar nyelvű kötete.
Két részre hasított kötetet kap kézhez az olvasó, az első ciklus a dáktör niku & his skyzoid band címet viseli, a második A reggel királya. A fordító elmondása szerint két kötetből összesítette a magyar kiadást, ami ezért ugyancsak sokszínűnek mutatkozik.
Sándor Zoltán író, szerkesztő, publicista, a vajdasági magyar irodalmi élet egyik meghatározó egyénisége. Nyolcadik novelláskönyve után most esszékötettel jelentkezett, amelyben olvasmányélményeinek lenyomatát veheti kézbe az olvasó, a folyóiratokban megjelent recenziók, tanulmányok gyűjteményét.
Ősszel jelent meg a zentai Mécsvirág együttes Folyók fölött című lemeze. A formációnak immár a negyedik hanghordozójáról adhat hírt a krónikás, és ahogy az előző három alkalommal tehette, most is megírhatja: egyedi gondolatfonalat szőttek, ezúttal huszonhét számban, egy korongra az alkotók. [...] Ezúttal a vajdasági magyar kortárs költők művei jelentik a közös nevezőjét a Verebes Krnács Erika, Baráth Hajnal Anna és Zsoldos Ervin alkotta, idén fennállásának tizenötödik évfordulóját ünneplő kisegyüttes legújabb munkájának.
Lovas Ildikó Amikor Isten hasba rúg című regénye fenekestül felforgatja majd az olvasónak eddigi, Brenner Józsefről, illetve Csáth Gézáról alkotott véleményét. A sikeres, oly sokoldalú, egyszerre zeneszerzői, zeneesztétai, írói, festői, kísérletező szakorvosi ambícióktól fűtött, nőfaló, mérhetetlen számú koituszáról naplót vezető, a kábítószerek „jóvoltából” egyszerre „több trillió” életet megélő „Wunderkind”, akinek csodásan alakuló karrierjét az olvasó agyába beszüremkedő elérhető művek, adatok, hírforrások szerint csak az immár megfékezhetetlen, kontrollálhatatlan
Böszörményi Zoltán legújabb regénye, a Darabokra tépve a külföldi és hazai kortárs irodalom, a történelem, a filozófia, a pszichológia ötvözete fiatalos, valóságosnak tűnő történetekbe ágyazva, olyanokba, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Megcsalás, féltékenység, egzisztenciális bizonytalanság és a művészlét kérdései váltogatják egymást a több szálon futó történetben, melynek a keretes szerkezet különösen kedves formát kölcsönöz.
Thomas Larringen (a regény egyik kulcsszereplője) rajongója lettem, sajnos spoilermentesen ezt nem tudom megindokolni, de talán azért, mert leginkább vele tudtam azonosulni. Az írói válság átültetése az írással foglalkozó karakterek révén régi önkifejezési módszer, itt mégis őszintébbnek hat a megszokottnál, talán azért, mert valahol ott tartok az életemben, mint hősünk.