Saitos Lajos: Por és hamu

2022. szeptember 23., 09:09

A Muravidék egyik meghatározó kortárs írója, költője Zágorec-Csuka Judit, aki pályatársa, Bence Lajos mellett nemcsak ápolja a régió irodalmi hagyományait, hanem műveivel gyarapítja is. Legújabb verseit, gyermekverseit és műfordításait tartalmazó kötete a közelmúltban látott napvilágot, Por és hamu címmel, a Kapcai József Attila Művelődési Egyesület gondozásában. Költőtársa, Bence Lajos írja egyebek közt a belső „fülön”: „Az 50. életévét nemrég betöltött, költőként és irodalomtörténészként is tevékenykedő könyvtáros szuverén megjelenése és a pálya egészére is vonatkoztatható kitartó lendülete, tenni akarása, fáradhatatlan irodalomszervezői tevékenysége csodálatra méltó. Egyúttal következetes teljesítője annak a programnak, amelyet 50 évvel ezelőtt a Mura mentén kibontakozó irodalom doyenjei, Szúnyogh Sándor és társai, Varga József és Szoli Pál megálmodtak.”

A szerző korai verseivel már találkozhattam, mint ahogyan Z. Csuka Judit (akkor így írta nevét) költővel is Székesfehérvárott F. Dőri Magdolna Radnóti-díjas versmondó Nők a költészetben című sorozatában. S mondhatni, azóta is nyomon követem a költőnő munkásságát. Most új verseivel is megismerkedhetünk. A Por és hamu kötetet három részre, ha úgy tetszik, ciklusra osztotta a szerző: I. Versek; II. Gyermekversek és III. Műfordítások a muravidéki kortárs szlovén költészetből gyűjtőcím alatt. Zágorec-Csuka Judit versvilága ugyancsak üde színfoltja a szlovéniai kortárs magyar lírának. Költőnk lírájának és munkásságának egyik legjobb ismerője, Zadavec Szekeres Ilona magyartanár egyebek közt így ír a kötet Előszavában: „A költőnek van a legszebb hivatása e földön: ő az, aki halhatatlanná varázsolja a mulandóságot.” (Juhász Gyula) Erre vállalkozik ismét hazai irodalmunk fáradhatatlan élharcosa, kimagasló költőegyénisége (…) versgyűjteményével.”

Nézzük: „Egyedül kószálok a Mura partjánál. / Itt járt valamikor régen a költő és hadvezér / Zrinyi Miklós, itt írta a folyó-mentén szerelmes / verseit múzsájához, Draskovich Mária Euzébia / grófnőhöz…” – írja A Muránál opusának 2. szakaszában Zágorec-Csuka. A cím helymeghatározó, mint más költőinknél A Tiszánál, avagy A Dunánál címsorok/szavak. A szülőföld élményét így folytatja a 3. részben: „Az vagyok, akinek születtem, / apám és anyám vére, amit fiaimnak / adtam át. Most gyenge vagyok, mint / a Mura-parti nádszál…” (Nem mellesleg szerzőnk A Zrínyiek nyomában címmel tanulmánykötet is közreadott már.) Jelen kötetének címadó versében erről a „gyengeségről” imigyen szól: „Porladunk, foszladozunk, / széteső fészkeinkbe / költöznek az elveszett / galambok, hogy fészket / rakjanak belé.” (Por és hamu). Erről az életérzésről ír A te utadban, pályatársának, Kemény Istvánnak ajánlott variációs versében: „A te utad is a halálba vezet, / egy hosszú autósztráda / végtelen sávjába száguldasz / az aszfalt gőzölgő kőtengerének / zsákutcájába…” S még egy mementó: „Íme, hát megleltem hazámat, / Kapca az, ahol nevemet / hibátlanul írják fölémbe, / ha majd két fiam eltemet…” (Íme, hát megleltem hazámat – variációk József Attila versére). Félhosszú, A hetedik én magam című versével folytatódnak József Attila-variációi, vagy éppen Európa közepén… költeménye Radnóti Miklós-motívumokra épül, s benne: „A térkép kitágul, és tudom, hol lakott itt / Vlaj Lajos, Szúnyogh Sándor / és Márai Sándor is otthontalanul (…) / Srebrenica meg nem szűnő körforgásában sírnak / az édesanyák, siratják fiaikat és Vukovárt, / ahol a házfalakról csorog a fájdalom emlékezete…” Kisebb versek, dalversek után Varázshegy című kisversében így dalol a költő: „Hova tűnt ez a rebellió, / helyette csönd és hó, / a végtelenség és fehérség, / szélcsendben lüktet / az életem…” Ez a lüktetés már átvezet a gyerekversekhez.

Költőnk gyermekeknek szánt versei az ÁBÉCÉ-versek 40 betűre címet viselik. „Mogyoró, mogyoró, sós mogyoró / kinek kacsint reggel és este a kis Kató?” – így, ilyen könnyedén ír a legkisebbeknek Zágorec-Csuka Judit… Hajdani iskolamesterek tanversei és a Zengő ábécé juthat eszünkbe. S az is, hogy nem is oly egyszerű a könnyedség, hiszen a gyermekekhez szólni mesében/versben a legnehezebb. Lássunk néhány példa-verset: A – Alma: „Alma terem a fán, / pirosan csüng az ágán, / szél lebbenti, eső veri, / Marika mégis kosárba teszi.”

K – Kulcs: „Kicsi kulcs kinyitja / az ajtómat, bezárja szívemet, / hadonászik a sok kacatban, / majd táskámban megpihen.” S még egy: Ó – Óra: „Ketyeg az óra, / jobbra, balra üt, / körbejár, időt mér, / reggel ébresztőt kiabál: / »Kelj fel, kelj fel Jancsi, / kelj fel Jancsi már!«”

Műfordításai is éppoly fontos műhelymunkáknak tetszenek, mint saját versei és gyerekversei. Jelen kötetébe öt kortárs szlovén költőt válogatott be, kit két-három verssel, kit meg kisebb „ciklussal”, a megmutatás, megismertetés szándékával. Kálmán Béla, a debreceni egyetem egykori professzora hangoztatta: költőt csak költő tud fordítani. Nos, Zágorec-Csuka Judit e téren is tökéleteset alkotott. Lássunk két példát! Zlatko Kraljic: ebéd [kosilo] című verséből: „ülök az üres bádogtányér előtt / villával és késsel kezemben / ülök és csodálom a színes tapétákat / a kifeszített jézus alszik a falon”. Klarisa Jovanovic: Kiűzve [Izgnana] poémájának újabb, számozott darabjaiból, a VIII.-ból egy részlet: „(…Néha elrepültek velem a csillagokig. / S szépségre és könyörületre / szomjazva feküdtek fölém: föléjük / vert gyökeret az élet fája.)”

Sommázatul álljék itt költőnk értő recenzesének, dr. Józsa György Zoltánnak a megállapítása: „Zágorec-Csuka Judit Por és hamu c. kötete talán nem is annyira a kudarc – mint ahogyan Bence Lajos érzi –, mint inkább a feladatok súlyából feleszmélő pillantás, röpke körültekintés, de a mindent megragadni igényével élő, egyetemes számvetés pillanata, mikor a versekben megjelenő hang hol a személyest, a rokonit, a sorstársat, a nemzetit, a testvért, hol az egyetemest, az Istent szólítja, hol a gyermeknek szóló örök életű rigmusok törvénye szerint hajladozik, kántál, zümmög, hol Olga Paušič, Tine Mlinarić, Zlatko Kraljić vagy Feri Lainšček érzékeny tolmácsául szegődik…”

A kötetet Kustánczi Géza illusztrálta.

 

Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021

(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2022. augusztusi számában)