George Friedman e művében az USA történelméből, korábbi társadalmi és gazdasági ciklusok természetének részletes elemzéséből állít fel egy prognózist az Amerikai Egyesült Államok következő éveire nézve. De mégis miért lehet érdekes az európai olvasók számára egy tengerentúli világról szóló könyv? Azért, mert egy világbirodalom krízise nemcsak állampolgárai életét keseríti meg, hatással van a Föld valamennyi államára. Válságba vagy akár háborúba döntheti azok gazdaságát, társadalmi berendezkedését, kilátástalanná téve állampolgáraik mindennapjait.
George Friedman 1949-ben született Budapesten holokauszttúlélő szülők gyerekeként. Gyermekkorában vándoroltak ki családjával az Egyesült Államokba, ahol politológusi tanulmányait követően a világ legnagyobb hírszerző magáncége, a Stratfor alapító elnökeként közzétett hajszálpontos elemzései és prognózisai révén vált világhírűvé. Napjainkban a geopolitikai előrejelzésekre szakosodott Geopolitical Futures alapító elnöke. A 2008-ban írt A következő 100 évben című könyvében például azt is előrevetítette, hogy Oroszország 2020 körül megtámadja Ukrajnát. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le.
A Vihar a csönd előtt című kötet angolul 2020-ban, magyarul a Mathias Corvinus Collegium kiadásában 2022-ben jelent meg. A kiadás idejéből értelemszerűen következik, hogy a kötet már reflektál a Trump-korszak egyes jelenségeire, de még nem esik benne szó a koronavírus-járványról vagy az orosz–ukrán háborúról. A könyv meggyőző ereje leginkább nagyívű történelemszemléletéből ered, amely – a lineáris elbeszélésekhez szokott nyugati közönség számára némiképp szokatlan módon – nagy ciklikus körforgásokba fonja az Egyesült Államok gazdasági-társadalmi-politikai változásait. George Friedman szerint az USA a történelmének legnehezebb időszakát éli: egyszerre kell megküzdenie az intézményi és társadalomgazdasági válsággal, valamint birodalmi pozíciói megrendülésével. Mindazonáltal George Friedman bizakodó. Úgy látja, hogy Amerika történelmét mindig is az intézményi és társadalomgazdasági ciklusok formálták. Ám rugalmasságának köszönhetően, épp a ciklusváltások miatt volt képes alkalmazkodni az új történelmi körülmények és az aktuális technológiaváltás követelményeihez. A ciklusváltások mindenkor megteremtették a feltételeit a termelékenység növekedésének, új társadalmi csoportok felemelkedésének és az új körülményeknek megfelelő intézményrendszer kiépítésének. Ez pedig nyugodt, fejlődő korszakot hoz az amerikaiaknak, csendet a vihar utáni időszakra. Az intézményi ciklus Friedman szerint nyolcvanévente vesz fordulatot. Az 1945-ben kezdődött második ilyen lassan a végére jár, 2025- re várható a fordulat. Az amerikai intézményrendszer működési zavarai azonban már évek óta nyilvánvalók a szerző szerint. George Friedman a történelmi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy az intézményi ciklusfordulót eddig mindig háborúk előzték meg. A konfliktusok nyitottak utat az intézményrendszer átalakításának. Szerinte ennek nem mond ellent, hogy az Amerikai Egyesült Államok az ikertornyok elleni 2001-es merénylet óta permanens háborúban áll a dzsihádistákkal. Bár könyvének megírásakor még nem láthatta az orosz–ukrán proxyháború kitörését vagy a Kínával való kapcsolatok megromlását, mindez csak megerősíti azt az elméletet, hogy a húszas évek háborúi fogják kikényszeríteni az amerikai intézményrendszer átalakítását. A társadalomgazdasági ciklusok azonban, mint a szerző állítja, rövidebb életűek: ötvenévente követik egymást, és mindig technológiaváltáshoz köthetők. A következő trendforduló szintén a 2020-as évek közepére várható. E kettős váltás példátlan társadalmi feszültségekkel, értékválsággal és minden korábbinál kiélezettebb konfliktusokkal jár a neves szakértő szerint.
A művet három tartalmi részre osztotta a szerző. Az első részben bemutatja az amerikai jellemet, az amerikai értékeket és az amerikai nép kialakulásához vezető történelmet. Ebből az is kiderül, hogy miért olyan erős az Egyesült Államok ellenálló képessége, és hogyan képes átvészelni a legszélsőségesebb időszakokat is. A második részben részletesen bemutatja a két nagy ciklust és az amerikai történelmet befolyásoló tényezőket, különös tekintettel azokra, amelyek az Egyesült Államok mostani válságához vezettek. A harmadik rész egy prognózis, bemutatva az előttünk álló válságot, amikor – az eddig soha nem tapasztalt módon – a két ciklusforduló egymásba fonódik 2020 és 2030 között. Friedman végül felvázolja, mi következhet a válság után, és hogyan festhet Amerika jövőképe.
A kötetet ajánlom minden olyan érdeklődőnek, aki szeretné megérteni a nagyvilágban jelenleg is zajló kaotikus események okait: ebben apró mozaikdarabként biztosan segítségünkre válhat Friedman könyve.
George Friedman: Vihar a csönd előtt. Amerika viszontagságai, a 2020-as évek válságai és a győzedelmes jövő. MCC Press Kft., Budapest, 2022
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. júniusi számában)
„Hogyan lesz erőnk a jövő kihívásaival szembenézni? Minden eszköz megadatott: kell hozzá költészet, történet, szeretet. Utána jöhet a tudomány” – olvashatjuk Bonczidai Éva sorait a Magyar Kultúra magazin novemberi, erő tematikájú lapszámának beköszöntőjében. Az erős ember ismérvei, a különféle erőforrásaink, valamint az emberi erő jóra való felhasználásának módozatai mellett az Erő lapszám legfontosabb kérdései tehát e három – hatványozottan hátrányos helyzetű – kulcsfogalom köré épülnek.
Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is.
Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 – Szabadka, 2021) neve egyformán ismert mind a szerb, mind a magyar művészeti körökben, hiszen mind a két nyelven számos könyve, művészekről írt monográfiája, kiállításmegnyitója, katalógusa és folyóiratokban közölt szakcikke jelent meg, s az általa rendezett kiállítások száma is impozáns.
Minden egyes, a helyi regionális történelem egy-egy darabját kiszínezni kívánó kiadvány megjelenése valóban fontos és kívánatos, kiváltképp napjainkban. Éppen ezért nem csupán a felvidéki magyar cserkészmozgalom, hanem a Rimaszombat története iránt érdeklődő számára is érdekes és inspiráló lehet a Lilium Aurum kiadó gondozásában megjelent, A cserkészliliom peremvidéki szirmai című kötet, amelyben a szerző, Gaál Lajos, a 110 éves rimaszombati cserkészet krónikáját tárja elénk.
A huszonöt éves Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versét 1848. március 30-án, a Pesten újra elkezdődött forrongások hatására írta meg, az egész nemzeti közösség szószólójaként. Földrengésszerű változást írt bele egyetlen képbe, egy új világrend eljövetelét hirdetve. Tömegeket mozgatott meg szuggesztív költői erejével, költészetének máig tartó ereje magyarságtudatunk része, nemzeti önazonosságunk, sőt önmeghatározásunk részévé is vált.
Mikor vagyunk arccal a falnak? Mondjuk, ha büntetésből sarokba állítanak. Vagy nekiesünk. Esetleg valaki arccal a falnak lök. Mindenesetre egy olyan élethelyzetet feltételez, amelyet alapesetben nem szabad akaratunkból, örömmel választunk. Szerintem csak úgy senki sem állt még oda egy falhoz. Ha közvetlenül előttünk van, akkor nem látjuk, mi zajlik körülöttünk.
Margaret Atwood 2022-ben megjelent Égető kérdések című esszékötete meglehetősen felborzolta a kedélyeket. Súlyos kérdéseket tesz fel (mi számít igaznak?; összefér-e a politika és művészet?; illetve érdekli a geopolitika, a faji fennmaradás, a történetek létjogosultsága is), amelyekre maró őszinteséggel felel, kellő humorral fűszerezve. A hangsúlyok öt fejezeten keresztül váltakozva jelennek meg.
Tóth László (1949) Rossz napok című keményfedeles gyűjteményes kötetének alcíme Új versek és rátalálások 2018– 2023. Öt év hosszú idő, de egy korábbi interjúban éppen a szerző jelenti ki, hogy „ritkán és keveset írt eddig”. Az Új versek része az alcímnek nyilván a megjelölt időszakban születettekre utal – bár sok esetben utalás nélkül is rájönne a nyájas olvasóközönség, hiszen némely alkotás aktuális, az elmúlt évekre kifejezetten jellemző közéleti és egzisztenciális problémákat boncolgat.
A regény szerkezete nagymértékben hasonlít a lapunk júliusi számában ismertetett Végzetes ígéret című Angela Marsons-krimire, amely ráadásul ugyanúgy 2018-ban jelent meg először, mint Carmen Mola regénye. Mindkét műben egy nő a nyomozóegység rátermett parancsnoka, mindkettőjük csapata egy új taggal gyarapodik, akit a többiek nehezen fogadnak be, mindkét regényben különös részletek derülnek ki a nyomozók magánéletéből.
Silling István, a nyugat-bácskai nyelvjárások és népélet avatott kutatója új összefoglalással jelentkezett, melyben szülőfaluja, Kupuszina máig megőrzött hagyományos viseletét mutatja be. A témára vonatkozó több mint négy évtizedes gyűjtéseinek eredményét sajátos módon dolgozta fel és adta közre: könnyen kezelhető, áttekinthető szótár formájában.