,,Koncert, amely lélektől lélekig szól, amely életünk legfontosabb témáit tárja elénk, válaszra várva és megoldásra. Szerelem, szeretet, hűség, barátság, hit, küzdelem, csalódás… öröm és bánat… és még sorolhatnám, de éljük meg együtt, nyitottan, befogadóan és intenzíven” – ilyen és ehhez hasonló kedvcsináló gondolatok csalogatták a kedves zenekedvelő közönséget a pénteken megtartott sanzonest ajánlószövegében. S valóban, Szilágyi Enikő színész-énekesnő Csillaglegendák. Himnusz a szerelemhez című kiváló francia sanzonestje egy csaknem másfél óra erejéig olyan új kapukat nyitott meg, és olyan új, addig ismeretlennek vélt világokat tárt elénk ebben a háborúktól zajos, egyre gyorsabban elmúló, sietős hétköznapjainkban, amelynek fókusza az időre és az időtlenségre koncentrált – s minél több dal hangzott el, annál biztosabbak lehettünk abban, hogy egy kicsit most mind jók vagyunk, kicsit mind szépek, fiatalok, bolondok, és kicsit mind szerelmesek is vagyunk, lehetünk. Ezt az érzéskavalkádot, ezt a könnyed, lírai és olykor humoros hangvételű dallamokkal átszőtt atmoszférát a francia nyelv ismeretének hiánya sem bontotta meg, hiszen minden megrezdülés, minden dallam és elhangzott gondolat érthető, érezhető volt. S talán épp ez a lágy, kifinomult és eleganciát sugárzó francia zene segített – Szilágyi Enikő gyönyörű és színvonalas előadásán keresztül – eltávolítani magunktól azokat az aggályokat és mindennapi gondjainkat, amelyek legtöbbször ránk nehezedve, rétegszerűen borulnak ránk. Az elszívott életenergiánk, mint egy villámcsapás, úgy találtak vissza hozzánk a francia történeteken keresztül, s a lelassított – francia kultúrába csomagolt – valóság új dimenzióban kapott teret; Tassonyi Zsolt zongorakíséretének és a francia dalszövegeknek a magyar költők verseivel való keveredése kétségkívül bizonyította: a költészet és a zene mentsvárat biztosít a nehéz időkben. Ezek után pedig bátran kijelenthetjük, hogy a színművésznő, aki dalestjeivel a francia színpadokat is meghódította, méltán érdemelte ki az idén neki ítélt Jászai Mari-díjat.
Az egész világ egy gyönyörűség – érezhettük, hiszen az elhangzó passzusoknak, francia klasszikusoknak és kedvenceknek és a hangulathoz jól kapcsolódó, azt kiegészítő magyar költőink, Ady, Radnóti és József Attila líráinak kettősségére felépített sanzonest nemcsak megidézte Párizs hangulatát, a közönség soraiban ülők közül azok is a francia fővárosban érezhették magukat, akik eddig még soha nem jártak ott.
Ahogy azt Szilágyi Enikő ígérte, szerelem, hűség, küzdelem, öröm és bánat, avagy lélektől lélekig szóló dalok, dallamok – valóban ez a kulcsa ennek az érzés- és gondolatvilágnak, amelyet a sanzonok hordoznak, és amellyel egyre ritkábban találkozunk a mai színpadokon.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.