Szeptember 14-én rendhagyó eseménynek lehettünk szem- és fültanúi a Magyarság Háza Irodalmi Szalonjában: három különböző művészeti világ összhangja csalogatta be az érdeklőket. A különleges rendezvényen Varga Melinda köteteinek, költészetének többféle megközelítésből és illusztrálásából kaphattunk ízelítőt.
Böszörményi Zoltán Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő ünnepi hangulatban köszöntötte az egybegyűlt közönséget. A kötetbemutatókat és a közös beszélgetést egy félórás műsorszám előzte meg – a költőnő tolmácsolásában hallható versösszeállítást egy szokatlan ötlettel társították: Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész zenei aláfestése meghittebb és hangulatosabb atmoszférába emelte a felolvasást.
Az előadás után Böszörményi Zoltán először a zenészt kérdezte, milyen gondolatok és érzések keringtek benne, amikor megkapta a versanyagot. Várnagy elárulta, még sosem volt ilyen jellegű felkérése, pedig, mint mondta, a művészetek erősítik egymást. A mai napig emberi és művészi példaképeként tekint Liszt Ferencre, akinek egyik törekvése volt a művészetek közötti összhang szolgálata is. Bár rég szólózott már, megtisztelő feladatként élte meg, hogy a költőnővel közösen létrehozhatták azt a légkört, amelyben bebizonyosodik: a költészet és a zene szépen kiegészítik egymást.
Böszörményi Tinódi Lantos Sebestyén verses krónikáit felidézve A fásult kebelnek nincs költészete című kötetben olvasható, szokatlan műfajú versek megszületésének okára volt kíváncsi. A versek indíttatása abból fakadt, hogy a költőnő belefáradt a hagyományos kulturális újságírásba, hiszen ez egy olyan műfaj, amely nem képes visszaadni mindazt a hangulatot, mindazt a humort és líraiságot, amit egy ilyen jellegű esemény megteremthet. Ezért döntött úgy, hogy az egyes rendezvényeken kapott impulzusokat immár versformába önti a száraz eseménytudósítások helyett. Az Irodalmi Jelen alapító-főszerkesztője kiemelte a verskrónikákban megfigyelhető hangulati helyzetjelentéseket, azt a feszültséget, amely közelebb hozza az olvasóhoz azt az érzelmi világot, amelynek megalkotására vállalkozott a költőnő.
Az est további részében Varga Melinda legújabb, Tizenkét kagyló című kötete kapott központi szerepet, melynek illusztrátora, Szekáry Zsuzsanna képzőművész és újságíró is a beszélők között foglalt helyet. Szekáry évek óta követi barátnője munkáit, a kötet versei pedig rendkívül inspirálóan hatottak rá. Szerencsésnek érzi magát abból a szempontból is, hogy a költőnő teljesen szabad kezet adott az alkotáshoz. Ennek a közös együttműködésnek az eredménye lett a kiállított tizenkét festmény.
Böszörményit a Tizenkét kagylóban elsősorban az asztrológiai és a mitológiai képzettársítások lepték meg; ezek az erős szenzualitásra épülő képek kiemelik a női szépséget, és azokat az általános jellemzőket is, amelyekre nekik, férfiaknak kell odafigyelni, ugyanis a kötet ajánlója elsősorban a férfiaknak szól. „Úgy gondolom, hogy a tizenkét csillagkép és a tizenkét gyönyörű hölgy bemutatásához a mitológia, az asztrológia és a szenzualitás a legjobb eszköz, mert mindannyian testből vagyunk, és mind voltunk, vagyunk és leszünk szerelmesek. Ezekben a témákban nincsenek tabuk, a szerelem a vágy koronája” – magyarázta a költőnő.
Az est végére kiderült, a kötet párja is születőben van. A férfiakról szóló könyv székely humorra épülő, vicces történetekből fog összeállni.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.