Ilyés Krisztinka: Rövidpróza – hosszú távra. Prózamaraton a PIM-ben

Rövidpróza – hosszú távra, ígéri a Magyar Írószövetség Prózamaraton című rendezvénysorozatának mottója, s mi sem bizonyíthatja jobban a kortárs magyar prózák időtálló értékét, mint az évente összegyűjtött valamennyi prózai alkotás sajtó alá rendezése. Az idén megjelent Az év novellái 2023 című antológia a magyar széppróza napján, február 18-án került olvasók elé, amelyben harminchat író szövege kapott helyet Erős Kinga és Bíró Gergely szerkesztők jóvoltából.

Talán azt is mondhatnánk, az irodalomban minden nap a költészeté és a prózáé – mégis, vannak olyan alkalmak, amikor az egyiket felemeljük avagy kiemeljük a mindennapok zűrzavarából, figyelmünket pedig több órán keresztül csakis egyiküknek vagy másikuknak szenteljük valamilyen okból.

Ilyen ünnepi alkalom a hétórás maraton is a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében, ahol a már említett szöveggyűjtemény szerzőit és novelláit ismerhette meg a prózakedvelők közönsége.

Demeter Szilárd | Ikarosz, a barlanglakó

A beszélgető rab különös rab. Aki csak leláncolva ül, hallgat és bámulja az árnyjátékot a falon, azt ma kultúrafogyasztónak hívják. Aki értelmezi a látottakat, az már kultúrahordozó. De aki történeteket lát bele az árnyak mozgásába, na, ő a prózaíró.

A megnyitón Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a jól ismert barlanghasonlattal indította köszöntő beszédét, amelynek értelmezésén keresztül három típusú embert különböztetett meg: az árnyakat bámuló leláncolt és néma rab mintája lenne a kultúrafogyasztó, a látottakat értelmező a kultúrahordozó, viszont az a valaki, aki az árnyak mozgásába történeteket lát bele: az már a prózaíró ember.

„El kell mondanunk a történeteinket. Azokat a történeteket, amiket senki más nem tud elmondani helyettünk, tehát ha mi nem mondjuk el, akkor nem mondja el senki” – fogalmazott a főigazgató, s ezzel a gondolattal a később megszólalók is rendre egyetértettek.

Szentmártoni János író, költő, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára a marathóni csatát és a 42 kilométer távolságot lefutott hírnök történetét felidézve az emberi értékekre hívta fel a figyelmünket: ,,nem az a fontos, hogy a 42 kilométeres futás megtörtént-e a valóságban vagy sem, hanem az, hogy ezek a történetek biztos támaszai az emberiség önbecsülésének, önbizalmának, abban való hitének, hogy képesek vagyunk felülemelkedni saját egyességeinken. Képesek vagyunk saját teljesítményünk határainak feszegetésére, önmagunk meggyőzésére, képesek vagyunk példát mutatni a fiatalabb nemzedékeknek hitből, kitartásból, elköteleződésből és közösségszolgálatból.”

Az irodalom pedig ebben az esetben, egyetértve az államtitkár helyettes szavaival: hosszútávfutás.

Zsiga Kristóf, a Magyar Napló Kiadó vezetője a prózamaraton előzményeit elevenítette fel: a tizenkét alkalommal megrendezett versmaraton lehetőséget biztosított, hogy a prózaírók és prózaolvasók is – főként Az év novelláinak nyomán – helyet kapjanak egy számukra létrehozott eseményen.

Majoros Sándor József Attila-díjas író ünnepi beszédében a maraton fogalmunkból kiindulva – amelyet az emberi akarat diadalának metaforájaként ismerünk –, majd a jelenünkre, az internetre és az irodalmat meghatározó e-könyvekre terelve a szót hangsúlyozta: ma a prózairodalom aranykorszakát éljük. Illetve élhetnénk, hiszen a világháló azontúl, hogy bárkihez eljuttatja az irodalmi szövegeket, arra is lehetőséget biztosít, hogy bárkiből író váljon. Nekünk, olvasóknak már csak egy feladatunk van, mely talán a legnagyobb kihívást is jelenti: kiválasztani a nagyra nőtt szöveghalmazból mindazt, amely arra méltó és alkalmas. Az év novellái 2023 antológia tartalma viszont „megmutatja, hogy a prózairodalom ma is az emberi lélek és szellem egyik legkiválóbb megnyilvánulása.”

Mielőtt a prózamaraton útjára indult volna, az említett szöveggyűjtemény szerkesztői, Erős Kinga és Bíró Gergely röviden elmesélték, miből is áll egy ilyen kötet megszerkesztése, milyen munkálatok előzik meg az antológia megjelenését. Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke alkalomhoz illő szavakkal, olvasási maratonként jellemezte a könyv megvalósulásához szükséges legelső és egyben legfontosabb lépcsőfokot. Bíró Gergely pedig azt is kiemelte, ez egy olyan feladat, amely minden évben új meglepetéseket tartogat magában, s neki a legkellemesebb rész az, amikor új, addig ismeretlen szerzők írásaival találkozhat.