A kiállításmegnyitó kezdetén Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Mint mondta, az elkövetkezendő időben az újabb hasonló kiállításokra még várni kell, hiszen a Károlyi-palota felújítási munkálatai miatt a múzeum átmeneti időre bezárta kapuit a látogatók előtt. Hangsúlyozta, hogy a most megnyílt Nemes Nagy Ágnes-kiállítással és a már látogatható Polcz Alaine-tárlattal a múzeum két olyan alkotó előtt tiszteleg, akik nőként élték meg a háború értelmetlen borzalmait. „Polcz Alaine a halállal, míg Nemes Nagy Ágnes a fűzisszel barátkoztat meg bennünket” – mondta a főigazgató. Végezetül köszönetet mondott Kenderesy Annának, a kiállítás kurátorának, Kemény Gyula látványtervezőnek, valamint Bogdándy Gábornak, aki grafikai arculattal és tipográfiai elemekkel látta el a kiállítást.
Nemes Nagy Ágnes verseinek egy jelentős részében a szemlélet tárgya tájként tűnik fel, aminek látványát rendkívül pontos és érzékletes képek teremtik meg az olvasóban. A költő látásmódja, a környezetre irányuló fokozott koncentrációja nemcsak a huszadik század második felének irodalmára gyakorolt nagy hatást, hanem a kortárs magyar lírára is. A kiállítás az életmű mentén haladva foglalkozik ezzel a kivételes figyelemmel, megidézve a Nemes Nagy Ágnes verseiben megteremtett, folyamatosan átalakuló tájképeket.
Osztroluczky Sarolta irodalomtörténész hat kulcsfogalommal szemléltette Nemes Nagy Ágnes költészetét. Az irodalomtörténész kifejtette, hogy a Kettős világban című, első kötet címadása olyan emberi léttapasztalatot körvonalaz, ami a földi és az égi léthez kötöttséget helyezi középpontba. „Azon általános léttapasztalatot mutatja be az olvasó számára, amelynek részeként egyszerre vagyunk testben, és amely egyszerre tesz minket emberivé a transzcendens világban. Ez a két szféra belső harca a kötet mozgatórugója” – mondta.
A „között-lét” kulcsfogalma a belső tapasztalata a duális, minden embert összekötő léttapasztalatnak. „Közötte vagyunk a tér és idő koordinátáinak, az égnek és földnek, a háborúnak és békének” – mondta az irodalomtörténész, példaként felolvasva Nemes Nagy Ágnes Mesterségemhez című ars poeticáját.
Az est hangulatát Mészáros Blanka színművész alapozta meg, aki versfelolvasásával Nemes Nagy Ágnes alakját idézte meg.
A Mindenek ellenére föld – Nemes Nagy Ágnes tájképei című időszaki kiállítás október 1-jéig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.