Szilágyi Zsófia Emma: A legújabb generáció

2021. november 11., 07:49

KMI 12 est – Bék Timurral, Marcsák Gergellyel, Nagy Leával és Regős Mátyással

2021. november 8., hétfő, 18.00–19.30, Petőfi Irodalmi Múzeum

A Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága küldetésének tekinti a kortárs magyar szépirodalom széles körű népszerűsítését határon innen és túl. A KMI 12 programjában évente kiválasztanak nyolc már elismert és négy pályakezdő alkotót, hogy műveiket népszerűsítsék. A 2020-2021-es év 12 alkotója: Bene Zoltán, Száraz Miklós György, Majoros Sándor, Szálinger Balázs, Kürti László, Iancu Laura, Lövétei Lázár László, Zsille Gábor, Regős Mátyás, Nagy Lea, Marcsák Gergely és Bék Timur.
A program nyitóestjén, tavaly novemberben Bene Zoltánnal, Száraz Miklós Györggyel és online kapcsolás révén Majoros Sándorral találkozhattak a résztvevők. A programsorozat folytatásaként ez alkalommal A legújabb nemzedék címen, a négy pályakezdő alkotót: Bék Timurt, Marcsák Gergelyt, Nagy Leát és Regős Mátyást ismerhette meg a közönség Tóth János Gergely színművész közreműködésével.
Tóth János Gergely nyitógondolata után a huszonnégy éves, szászvári származású Bék Timurt köszönthette a közönség. Az eseményre Szegedről érkezett, ahol jelenleg is él. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója volt média-, mozgókép- és kommunikációtanár–magyartanár osztatlan tanárképzési szakon. És ha már utazás, november, ősz, Bék megosztotta a nézőkkel, hogy szinte a legtöbb költeményéhez kapcsolódik a konstans elmúlás. Nyíltan beszél a saját nihilizmusáról, amiből csak nagyon ritkán tud kizökkenni, ám ez az állapot ihlető hatással is tud rá lenni, ebből több verse is született már, mint például a Nihil című verse. Bék Timur elmondja, hogy költészete az entrópiát járja körül, hiszen ez a körforgás az, ami a leginkább foglalkoztatja az életben: a dolgok a rend irányából a káosz, a szétesés felé való haladása, aztán a rendbe való visszatérése.
Az est visszatérő eleme volt, hogy különböző versfeldolgozásokat vetítettek, melyeknek alapanyagául a négy junior költészete szolgált. Az első vers, amelyet levetítettek, Bék Elképzelt rend című költeményének a feldolgozása volt.

Szilágyi Zsófia Emma | Nincs irodalom történelem nélkül
Száraz Miklós György, Bene Zoltán és Majoros Sándor amellett, hogy kiváló írók, úgy tudják szépirodalommá  alakítani a történelmet, hogy minden szó igaz maradjon.

https://www.youtube.com/watch?v=NpxwVQOyu7M

A program következő vendége egy meglepetésvendég, Keleti András, a Colostar zenekar, a Budapest Bár zenei produkció, valamint az Eleven Költők Társasága nevű formáció egyik tagja. Utóbbi kiemelendő, ugyanis az Eleven Költők Társasága tagjai zenésítették és rendezték is meg a négy fiatal szerző jó néhány versét. Keleti elmesélte a közönségnek, hogy igyekeznek mindig úgy hozzányúlni a versekhez, ahogy azt a tematikája, ritmusa diktálta. Fontosnak tartja, hogy ne a szokásos módon zenésítsék meg a verseket, hanem valamelyest a zene akár tovább is vihesse a szöveget, hiszen az ilyen vizuális és auditív megoldás egyfajta értelmezési forma is. Nagy hangsúlyt fektetnek a vizualitásra és magára az előadásmódra is.
A következő alkotó a kilencvenes születésű kárpátaljai költő, Marcsák Gergely. Marcsák elmondta, hogy a Debreceni Egyetem Irodalom és Kultúratudományok Doktori Iskolájának elvégzése után magyar szakos tanárként állt katedrára Ungváron. Bár szerette a tanítást, de úgy érezte, valójában nem az ő világa, ezért öt év után fel is hagyott vele. Megjegyezte, hogy leginkább az oktatói feladattal járó papírmunkával gyűlt meg a baja, mert az ilyen jellegű kötöttségeket egyáltalán nem szereti. Jelenleg az ungvári Intermix Kiadó felelős szerkesztője, valamint a kárpátaljai Együtt című irodalmi folyóirat olvasószerkesztője.
Az esten elhangzó egyik Marcsák-vers a Mátyás anyja Prágában volt. A költő a vers keletkezési történetét is megosztotta velünk: ki akarta próbálni magát a tévénél, el is helyezkedett, ám nem igazán vált be neki a műsorszerkesztői állás, ezért egy hónappal később megírta a felmondólevelét, amelynek kapcsán eszébe jutott a magyar irodalom egyik leghíresebb kezdősora, a ,,Szilágyi Örzsébet levelét megírta”, a verset pedig átültette a mai viszonyok közé, ugyanis – ahogy a költőtől megtudhattuk – a kárpátaljaiaknak munkavállalás szempontjából Csehország nagyon népszerű célpont.

https://www.youtube.com/watch?v=ihSVIRmgycI

A mindössze huszonegy éves Nagy Lea három művészeti ággal is foglalkozik: zenével, tánccal és költészettel. Budapesten él, de Szolnokon született. Származását tekintve horvát és vajdasági felmenői is vannak, de elmondta, a horvát nyelv sokkal közelebb áll hozzá, mint a szerb, ezért is akar jelentkezni az ELTE szlavisztika szakára. Nagy elmesélte, hogy minden évben visszatér Horvátországba, egy Prvić nevű szigetre, ahol egyáltalán nincs autóút, magát a szigetet is hajóval lehet megközelíteni. A szigeten pedig a nagyszülei által épített kis házikóban tölti a nyár egy részét. Itt töltekezik, pihen. Megosztotta velünk, hogy nagyon sokat jelent neki az utazás, az új helyek felfedezése, mert alkotás szempontjából fontos, hogy kiszakadjon abból a közegből, ahol az ideje nagy részét tölti. Ezért is tartotta jó lehetőségnek, hogy több napot eltölthessen vidéki városok írórezidenciájában; járt Pécsett és Debrecenben is.

Fotó: Bach Máté

Az esten a Vörös című Nagy Lea-verset vetítették le, melynek kapcsán kiderült, hogy Nagynál visszatérő elemként van jelen a cigaretta, holott a költő egyáltalán nem dohányzik, mégis újra és újra megjelenik a költészetében.
Az utolsó vendég a huszonhét éves Regős Mátyás, aki Budapesten született és a Pázmány Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán végzett magyar szakon. Nemrég a Lóri és a halott állatok című regénye első helyezést ért el a Magyar Írószövetség regénypályázatán. 2019-ben jelent meg első kötete Patyik Fedon élete címmel, amelyről Regős elmondta, hogy Fedon egy igazi, szabad kalandor, lángelme, futballista, egy vers nélküli költő. Azt is elárulta, hogy gyerekkori képzeletbeli barátjából épült fel a figura. Regősről  kiderült, hogy nagy rajongója Cseh Tamás és Bereményi Géza dalainak, és azt is megosztotta velünk, hogy barátjával, Vértesi Ferenc zenésszel dalokat is írnak.
A Regős Szarvas agancs nélkül című költeményéből készült versfilmet is levetítették. A költő megosztotta a résztvevőkkel, hogy ebben a versében egy gyermekkori élményét írta meg. Kiderül a versből, hogy Regős első szava az ,,aavasz” volt, amit akkor mondott ki, amikor édesanyjával a kőbányai kisállatkertben jártak és meglátott egy törött agancsú szarvast.

https://www.youtube.com/watch?v=PPJGFL3GMXw

Regős elárulta, hogy számára alapvető fontosságú a hit, ám mégsem sorolja magát a vallásos, katolikus költők sorába. Hozzáteszi, ha valaki az istennel való kapcsolatáról vagy a hitről kérdezi, akkor annyit szokott mondani, hogy neki maga a ,,hinni akarás” a legfontosabb ebben az egészben.

A négy szerző miniportréja:

Bék Timur, költő
Szászvár, 1997. január 12.
Első műve: Aszterión (versek, 2019)
Irodalmi díjai: Khelidón-díj (2019), Gérecz Attila-díj (2020), Debüt-díj (2020)

Marcsák Gergely, költő, irodalmár
Kincseshomok, 1990. február 23.
Első műve: Fekete-Tisza (versek, 2019)
Irodalmi díjai: Együtt Nívódíj (2017), Gérecz Attila-díj (2019), Khelidón-díj (2019), MMA Könyv Nívódíj (2019), Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj (2020)

Nagy Lea, festő, költő
Szolnok, 2000. június 2.
Művei: Légörvény (versek, 2018), Kőhullás (versek, 2020)
Irodalmi díjai: Debüt díj (2019), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2021)

Regős Mátyás, költő, író, előadóművész
Budapest, 1994. november 5.
Művei: Patyik Fedon élete (versek, 2019), Tiki (regény, 2020)
Irodalmi díjai: Kiváló Művész ösztöndíj (2019), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2021)

A programsorozat következő alkalmai:

November 23., kedd
Téma: az irodalmi önmarketing útjai – önmenedzselés a közösségi médiában és tudatos visszavonulás a digitális világtól. Fellépők: Kürti László és Szálinger Balázs.

December 7., kedd
A záróalkalom címe: Hit és irodalom – hitről, vallásról, költészetről advent és karácsony jegyében. Fellépők: Iancu Laura, Zsille Gábor és Lövétei Lázár László.

A műsorok 18 órakor kezdődnek a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az estek házigazdái: Tóth János Gergely színművész és Luzsicza István, a PKÜ KMPI irodalmi szerkesztője.

A programokra a belépés ingyenes.

További információ a KMI 12 Facebook-oldalán:
https://www.facebook.com/kmiszerzobar