A Petőfi 200 bicentenárium alkalmából Magyarország kolozsvári főkonzulátusa érdekes és ötletes felhívással szólította meg az irodalomkedvelő fiatalokat, amely tulajdonképpen egy tematikusan felépített blogversenyre hívta az érdeklődőket. Érdemes idézni a felhívás szövegét, hisz így, a verseny lejárta után is ötletadó lehet azoknak, akik Petőfi alakjával foglalkozni kívánnak az elkövetkező időszakban:
„Kedves Diákok!
Szerencsések vagytok, mert Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából utazási irodánkkal visszautazhattok az időben majd kétszáz évet, és találkozhattok Petőfi Sándorral. Eltölthettek vele tíz napot, megnézhetitek, mit csinál szabadidejében, hogyan írja a verseket. Megkérdezhettek tőle bármit, amire kíváncsiak vagytok, vallathatjátok barátairól, szerelmeiről, gondolatairól, érzéseiről, követhetitek útján, találkozhattok azokkal, akikkel ő találkozik, lejegyezhetitek, hogy hol, kivel, mikor, miről beszélget. Elmondhatjátok neki, hogy ti hogyan éltek, megmutathatjátok neki a Facebook profilotokat, a tik-tok oldalatokat, a legkedvesebb olvasmányaitokat, filmjeiteket. Megvitathatjátok vele, az őt vagy a titeket foglalkoztató élményeket, megbeszélhetitek bánataitokat, örömeiteket, mi jó abban, ahogy ő él, és mi jó abban, ahogyan ti.
Ne feledjétek: ez a fickó épp annyi idős volt, amikor elkezdett verseket írni, mint ma egy végzős egyetemista. Az ő gondjai épp olyanok, mint a tieitek. Küzd azzal, hogy felnőttnek kell lenni, hogy nincs neki csaja, hogy szeretne jobb világban élni.
Petőfi utazási irodánk jóvoltából A haverom Petőfi – 10 nap Petőfi Sándorral című blogverseny keretében utazásra hívjuk a 9-12. osztályos diákokat egyénileg vagy maximum 3 fős csapatokban. A jelentkezőknek Petőfi utazási irodánk azon - az alábbiakban felsorolt - 5 útja közül kell választania, amelyet a legközelebb érez magához, és azt az időszakot, amelynek szívesen lenne szemtanúja 10 napon keresztül. A versenyzőknek az élményeket naponkénti bontásban, max. 1500 leütés terjedelemben kell egy blogfelületre feltölteniük.”
Választható utak:
Petőfi elsőként bordalokkal és mulatós-versekkel vált ismertté. Sokan a mai napig azt gondolják, ez a költő iszákos volt és duhajkodó, aki örökösen bort vedelt és a lányok fenekét csapdosta. Vajon mi az igazság? Miképpen születnek ezek a versek? Hogyan indul Petőfi pályája? Hogy lesz Petrovicsból Petőfi? Legyen ez a tíz nap 1842-ben, esetleg augusztusban, amikor meglátogatja Komáromban Jókait, aztán Dunavecsén a szüleit. Az időszakot olyan versek jellemzik, mint az első megjelentetett költemény, a Borozó, vagy a Hortobágyi kocsmárosné, s a következő évben született Víz és bor, Hej, nekem hát vigasztalást mi sem ad…, Kördal vagy a 44-ből való Ivás közben, Szomjas ember tűnődése, Javulási szándék, Az én torkom, A faluban utcahosszat.
2. Tíz nap a haverommal, aki azt hiszi magáról, hogy népdalköltő
Petőfi legsikeresebb szerepe a népdalköltőé. Hogyan születnek azok a versek, amiket az egyszerű olvasó tulajdonképpen alig tud megkülönböztetni a népdaloktól, az Átok című verset (Juhász legény, szegény juhász legény) sokan még ma is népdalnak vélik. Hogyan játszotta ezt a szerepet Petőfi? Ki segített és hogyan a szerep kidolgozásában? Mit gondoltak róla az irodalmi nagyságok? Hogyan próbálta marketingelni ezt a szerepkört Petőfi? Legyen ez a tíz nap 1844 utolsó harmadában szeptember 1. és december 31. között. Ekkor születik például a János vitéz, és még számtalan népdalszerű vers, például az Igyunk, A naphoz, Szerelem, szerelem…, Fényes csillag… Persze számos korábbi ikonikus vers is ide köthető, mint a Befordultam a konyhára, a Megy a juhász a szamáron, Ez a világ amilyen nagy…, Fürdik a holdvilág, Egy estém otthon, Füstbe ment terv. A helyszín a korabeli Pest.
3. Tíz nap a szerelmes Petőfivel
A költők alapvető ihletforrása a szerelem. Ebben Petőfi sem volt rest. Vajon mi a valóság a szerelmes versek mögött? Tényleg egy nőfaló volt? Hogyan viselkedett, ha lányok voltak körülötte? Két fontos szerelmi történet is jellemzi az életét. Az egyik Csapó Etelkéhez köthető, aki a szerelem idején már nem élt. Ez afféle gótikus szerelem, inkább a halálról szól. E szerelem eredménye a Cipruslombok Etelke sírjáról ciklus (1845 januárja: Hová levél?..., Amott fönn egy csillag ragyog…, E szobában küszködött….) Tölts 1845 januárjában e ciklus születésének idején tíz napot a költővel, ott van még a jóbarát Vachot Sándor és a felesége, Csapó Mária.
Ha szívesebben lennél olyan szerelmesekkel, akik élnek, akkor válaszd inkább a Szendrey Júliával való kapcsolat kialakulását. Válassz tíz napot, ami e szerelem szempontjából a legfontosabb volt. Legyél ott Nagykárolyban, amikor megismerkednek (1846. szeptember 8.), Debrecenben, amikor Petőfi egy színésznőt (Prielle Kornélia) akar Júlia helyett feleségül venni (1846. november 18), akkor, amikor megírja a Reszket a bokor c. verset, amikor újra felveszik a kapcsolatot, amikor megházasodnak (1847. augusztus 5.), amikor Koltóra mennek nászútra, amikor megszületik Zoltán (1848. december 15). Ide vonatkozó versek a Júliához, Az ősz utolsó virágai Júliának, Sz. J. kisasszony emlékkönyvébe, Reszket a bokor, mert…, Amióta én megházasodtam…, Szeptember végén, Elértem, amit ember érhet el…, Fiam születése.
4. Tíz nap, mikor meglátogattuk a haverommal a haverunkat. Aranynál Nagyszalontán
Hogyan alakul ki a legendás barátság? Mit szeretnek egymásban? Hogyan beszélnek egymással? Nézd meg a levelezést és képzeld el, mit mondhattak egymásnak, amikor találkoztak. Mi a különbség a két alkotó között? Gondolj arra, hogy Arany Toldija a királytól várja a megoldást, Petőfi János Vitéze viszont elutasítja a francia király lányát! Gondolj arra, hogy viszonyul a lírához Arany és hogyan Petőfi! Gondolj arra, milyen az a személyiség, akit Petőfi szerepeltet a versekben és milyen Aranyé. Ez a tíz nap legyen akkor, amikor Petőfi meglátogatja Aranyt. 1847. május 29-én indul. A Szatmár‒Majtény‒Nagykároly‒Székelyhíd‒Nagyvárad útvonalon érkezik Szalontára. 1847. június 10-én hagyja el Szalontát. Erről szól a VII. útilevél és versek: A majtényi síkon, Arany Lacinak, A csonka torony, Arany Jánoshoz, Arany Jánosnál, Arany-Petőfi levelezés.
5. Az utolsó tíz nap
Ha ágyban, párnák között nem akarsz meghalni, akkor irány a csatatér. Elkerülhető lett volna számára a részvétel a harcokban? Kell-e, hogy egy költő egyben közéleti véleményformáló legyen? Lehet-e Petőfiről csak költőként gondolkodni? Milyen katona volt? Hogyan vélekedett a háborúról? Hogyan vált az utolsó időszakban a nemzeti öntudat költőjéből radikális harcra, királygyilkosságra felbujtó agitátor? Miért megy ki a frontra? Van-e vétkes abba, hogy odaveszett? Mi foglalkoztatta az utolsó napokban? Jó volt elkísérni őt? 1849. július, az útvonal, Szeged, Nagyvárad, Torda, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Bereck, itt találkozik Bemmel. Július 31. a végzetes csata. Fehéregyháza, utoljára Héjjasfalván látták. A vonatkozó versek: Egy gondolat bánt engemet, Élet vagy halál!, Tiszteljétek a közkatonákat!, Akasszátok föl a királyokat, Buda várán újra német zászló, Európa csendes, újra csendes, Négy nap dörgött az ágyú, Az erdélyi hadsereg, Egy goromba tábornokhoz, A honvéd, Föl a szent háborúra, Szörnyű idő.
A pályázatokat elbíráló szakmai zsűri a kreativitást, Petőfi korának, életrajzának és életművének ismeretét, a nyelvhelyességet, a korok közötti különbségek és azonosságok bemutatását, a humort és a vitakultúrát tekintette értékelési szempontoknak, és 2023. november 17-én eredményt hirdetett:
Gulácsi Kitty, Kovács Ádám
Kolozsvár, Báthory István Elméleti Líceum 12. C.
Felkészítő tanár: Zágoni Melinda
https://petofiasz.blogspot.com/
Boros Dorisz, Hegedűs Hanna, Jàmbor Anna Fruzsina
Nagyszalonta, Arany János Elméleti Líceum, 9. osztály
Felkészítő tanár: Lozsàdi Ibolya
Gele Zsófia, Kovács Deneira Ildikó, Sztanovcsak Réka
Nagyszalonta, Arany János Elméleti Líceum, XI. B. és X. D.
Felkészítő tanár: Ilyés Krisztina
https://myfriendpetofi.blogspot.com/
Különdíj: PLETYŐFI
Nagy Nikolett-Patrícia, Papp Helga-Mária, Zsupun Bence
Nagyvárad, Ady Endre Elméleti Líceum, XI. F.
Felkészítő tanár: Demeter Emőke-Csilla
https://10fmagyarverseny.blogspot.com/
A blogverseny különdíjasai Magyar Kultúra éves előfizetést nyerhettek a Petőfi Irodalmi Ügynökség jóvoltából.
Az első, második és harmadik helyezést elért jelentkezők egy budapesti kiránduláson vehettek részt 2023. november 24–25-én, amelynek része volt egy Országház-látogatás, A Pál utcai fiúk című előadás megtekintése a Vígszínházban, a Petőfi Irodalmi Múzeum meglátogatása, egy buszos városnéző irodalmi túra Háy János József Attila-díjas magyar író, költő vezetésével. Mindezek mellett a három első helyezett és a különdíjas csapat Magyar Kultúra előfizetésben részesülnek, továbbá a nyertes blogbejegyzéseket a Helyőrség.ma portál is hozzáférhetővé teszi (lásd: linkek).
A pápai csizmák történeti monda – mint szóbeli hagyomány – százhuszonhárom Petőfi-mondával együtt, 1957-ben látott napvilágot Dienes András A legendák Petőfije című könyvében. Ezzel a monda keletkezéstörténete harmadik fázisába lépett, ami egy tudatos „refolklorizációs” folyamatot indított el. Ennek eredményeként az alább olvasható A pápai csizmák című folklórszöveg újabb és újabb változatokban jelenik meg a magyar nyelvterület különböző részein.
Az eddigiekben bemutatott eredeti francia anekdotával és magyar változataival véget ért a „pápai csizmák” topik keletkezéstörténetének első szakasza. A Jókai-féle változattal kezdetét veszi a keletkezéstörténet második szakasza, amelyben a cselekmény helye Pápa városa, a csaló egy „a szegény furfangos pápai diák” (feltehetően Petőfi) és a műfajváltozás során az anekdotából novella születik.
A francia–német anekdotából született Jókai-féle briliáns mininovella elsőként jeleníti meg a „pápai csizmák” topik hiteles pápai hátterét és a diák Petőfi erős vonásokkal megrajzolt portréját, mely Az Üstökös első magyar nyelvű, Jókai által alapított irodalmi élclapban látott napvilágot. Ha ezt a mininovellát Jókai Egy magyar költő életéből című kötetében olvasnánk, valószínűleg nem jönnénk rá, hogy ennek az ismeretlen írásnak más a szerzője, mint a neves regényíró. Nála senki sem ismerte jobban Petőfit, a diákot és Pápa városát.
Ismereteink szerint a francia–német anekdota magyar változatát elsőként a kolozsvári Magyar Polgár című napilap közölte 1868-ban, ami összefügg azzal, hogy a városok fejlődésével a cipészmesterek száma is megnövekedett, és egyre gyakrabban váltak a csalók áldozataivá, ők lettek a városi legendák szereplői és a tréfás hírrovatok célpontja. Eszerint „a pápai csizmák” témát városi folklórnak is tekinthetjük, hiszen szerzői ismertelenek, bár többnyire írók és újságírók voltak.
A „becsapott csizmadiákról” szóló két évszázados francia–német vándoranekdota (A két csizmadia) tekinthető „a pápai csizmák” monda forrásának. Első magyar fordítása csupán százötven évvel később jelent meg a sajtóban, a második fordítás 1899-ben. Közben az anekdota első „pápaiasított”, „petőfiesített” és „novellásított” szövegváltozatait hírlapokban.
Nehéz eldönteni, milyen hatást gyakorolt az 1858-as káprázatos Donati-féle üstökös a magyar irodalomra, de annyi bizonyos, hogy Jókai Mór róla nevezte el a saját szerkesztésű és kiadású irodalmi élclapját, az Az Üstököst. Hatvanéves fennállása alatt (1858–1918) jórészt ez a folyóirat végezte el a magyar anekdotakincs gyűjtését és terjesztését.
A 19. században a fordítás gyakorlata elfogadott, sőt erkölcsös, honleányi tevékenységnek számított a nők irodalmi munkásságában, ami hozzájárul a nemzeti értékek, illetve a magyar nyelv építéséhez is. A líra-, a regény-, valamint a novellaírás a korabeli kritikusok, a „szakma” (azaz a férfi írók) megítélése szerint egyértelműen kívül esett az említett honleányi szerepmintázatból, melynek oka a szubjektív önkifejezésre módot adó műfaji sajátosságokból ered.