Ilyés Krisztinka: Eddig ismeretlen Kölcsey-verset azonosítottak az OSZK-ban

2023. február 02., 10:48

Fotó: OSZK

2023 egy különleges és zsúfolt jubileumi évnek számít, hiszen amellett, hogy kétszáz éve született Petőfi Sándor és Madách Imre, Kölcsey Ferenc Hymnus című versének 200. évfordulóját is idén ünnepeljük.

A Himnusz bicentenáriuma most újból reflektorfénybe állította eddig is figyelemre méltó költőnket, akinek verseit és kéziratait az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) őrzi. A nemzeti könyvtár a második világháborút követően tudatosan törekedett a hagyaték megszerzésére, így azóta két jelentős kézirategység van a birtokában: a versek tisztázata, 123 lapnyi szöveg és 22 lapnyi verskézirat.

A könyvtár már egy ideje mindenkinek hozzáférhetővé tette a költő életművének jelentős hányadát, ugyanis az OSZK online felületén elérhetővé vált a Kölcsey autográf verskézirata, illetve a hozzá írott levelek is. A magyar kultúra napjának alkalmából a Copia címet viselő weboldalon, Művek kategóriában újabb digitalizált verskéziratcsomó került fel, mely egy eddig nem ismert Kölcsey-verset is tartalmaz. A költeményt az OSZK Kézirattárának vezetője, Földesi Ferenc azonosította a kéziratok vizsgálata és ellenőrzése során, melyet a költő átírással igyekezett olvashatatlanná tenni. Ugyanebben az ünnepi publikációban került fel a Hymnus kétszáz éves, eredeti kézirata is, melyet még 1944-ben Kölcsey egyik oldalági leszármazottja, László Magda helyezett letétbe.

Kölcsey Ferenc kéziratainak gyűjteménye azért is különleges, mert Petőfivel ellentétben Kölcsey nem kisebb füzetekben örökítette meg írásait, hanem külön, önálló lapokon, bifóliókon. Így a ránk maradt Kölcsey-szöveggyűjteményt az OSZK-ban dolgozó szakemberek állították időrendi sorrendbe.

Az OSZK digitális szolgáltatása nem csupán az érdeklődők elé tárt kéziratok hozzáférési lehetőségét biztosítja, hanem a nemzeti könyvtár elsősorban a szöveggyűjtemény fizikai értelemben vett megőrzését tekinti feladatának. A korabeli időkből származó hagyatékok többnyire házilag készített tintákkal írottak, s ez az írásra szolgáló festékanyag összetétele jórészt összefüggésbe hozható a tintamarás folyamatával, hiszen a tinta elkészítéséhez olyan hozzávalók is szükségesek voltak, amelyek egymással érintkezve végeredményben – idővel – a kézzel írt szöveg megsemmisülését is előidézhetik.

„Több évszázados irataink megőrzése érdekében a nemzeti könyvtárnak elemi kötelessége ezeket optimális körülmények között tárolni és elsődlegesen a fényhatásoktól megóvni. Digitális tartalomszolgáltatásunk, a Copia oldal ezért bír nagy jelentőséggel, minden érdeklődő hozzáfér kiváló felbontásban a kéziratokhoz, anélkül, hogy ezeket a raktárak mélyéről elő kellene venni” – idézi fel misszióját az Országos Széchényi Könyvtár.

Kincses Krisztina

„Amaz farsang volt, a zár hamvazó szerda; emez pedig a sovány böjt.”

2023. február 17., péntek

Bizony, 1830-ban még ilyen nagy mértékű lelkesedés övezte a vízkereszttől húshagyókeddig, a nagyböjt kezdetéig tartó farsangi időszakot, mely egyben a pompázatos bálok korszakát is jelentette. S hogy hol vannak ma a díszes báltermek, az egyenesen Párizsból érkező szebbnél szebb toalettek és az akár hajnalig is vígan muzsikáló zenészek?

Magyar Zoltán

Petőfi Bejében

2023. február 13., hétfő

Petőfi a rég várt találkozást terjedelmes versben (Tompa Mihálynál) örökítette meg. A Bején eltöltött napok jellemzik tán legékesebben a két költő kapcsolatát. Noha barátságuk korábban sem volt zavartalan, ám összezörrenéseik mindig gyorsan elsimultak. A két élénk szellem – már csak természetük különbözősége okán is – mindig készen állt arra, hogy ellentmondjon a másiknak. Ezúttal sem volt ez másként. Az extrovertált Petőfi egyik ismerősének Tompáról mint magával meghasonlott, borongós kedvű emberről, részvéttel beszélt. „Ki akartam misanthrópiájából gyógyítani – mondta –, de nem

Helyőrség

Mi volt nekem a szerelem?

2023. február 10., péntek

Szalai Klaudia

Amit a 19. századi magyar nemzeti divatról tudni kell

2023. február 03., péntek

Mint már többször esett szó róla, Petőfi Sándor korának egyik legfőbb stílusikonja volt. Színes egyénisége és a korabeli rocksztár öltözete mellett azonban a nemzeti divatról sem feledkezett meg. A fennmaradt feljegyzések a lila frakkos összeállításon túl Bocskai-öltönyéről és a híres fehér ingéről is szólnak. De vajon Petőfi Bocskai-ruhában volt-e a nagy napon, s miért hordtak a honvédek kávébarna színű, piros zsinóros atillát? Mi is a „svarcgelb” és volt-e ruházati különbség a honvéd hadsereg régi és új sorozású katonái között? A második részben ennek járunk utána.

Pekár Tibor

Erkel és a Himnusz

2023. január 28., szombat

Azt mondják a szakértők, hogy a Himnusz verselése szimultán: az időmértékes sorokba belehallatszik a 4/3 és a 3/3 osztású ütemhangsúlyos versdallam is. Ez a megállapítás nagyon szépen hangzik, de csak akkor érvényes igazán, ha a mai átírást elvetve, az eredeti kéziratot tesszük vizsgálatunk tárgyává. Abban ugyanis a névelők mellett mindig egy hiányjel (’) is található, miáltal az „a” – eredetileg „az” – megnyúlik, ami javára válik a trocheusoknak.

Szalai Klaudia

A lila frakkos reformkori rocksztár – Petőfi Sándor öltözködési stílusának nyomában

2023. január 27., péntek

Petőfi Sándor korának egyik legfőbb stílusikonja is volt. Öltözködéséről számos feljegyzések láttak napvilágot. Legtöbbjük arról tesz tanúbizonyságot, hogy Petőfi rendkívül színes egyéniség volt, kedvenc öltözékében úgy festett, mint egy korabeli rocksztár. A sárga nyakkendővel és sárga mellénnyel megbolondított lila frakkos összeállításról még pályatársai, köztük egykori barátja, Jókai Mór is beszámoltak. Hogy miért adta el mégis a szívének oly kedves lila frakkot? Az első részben öltözködésének fontos üzenetével és a lila frakk mítoszával is foglalkozunk.

Kincses Krisztina

Szemtelen, kacér, párizsi grisette!

2023. január 20., péntek

A színészkedés sosem volt könnyű mesterség – egy akadályok és ármánykodás övezte világ ez, amelyben főként a megfelelő kapcsolati háló, illetve a jól megválasztott karrierépítési stratégiák határozzák meg, hogy miként és meddig jut el egy színművész. Legalábbis a 19. század színésznői között minden bizonnyal erre a szilárd meggyőződésre alapult a legtöbb életpálya.

Sántha Attila

Melyik úton látta Heydte ,,Petőfit’’?

2023. január 16., hétfő

1929-ben Deák Imre kutató megtalálja a bécsi Állami Levéltárban August von Heydte báró 1854-es jelentését az 1849. július 31-én zajlott fehéregyházi csatáról és az általa Petőfinek nézett személy holttestének leírásáról, azt saját fordításában közzé is teszik (1) (a jelentés eredeti német szövege mindmáig közöletlen). Ebben szó van arról, hogy a Petőfinek nézett holttest a „Landstraße” melletti „Sprigbrunnen”-nél (szökőkútnál, szökőforrásnál) feküdt. Alább azt járom körül, melyik „Landstraße”-n is járt pontosan Heydte.

Helyőrség

Fiatal szerzők Petőfi-reflexiói

2023. január 13., péntek

Reisinger János

Vallomástöredékek Petőfiről

2023. január 09., hétfő

2022–2023-ban emlékezik meg a magyarság Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáról. Mivel Petőfi 1822. december utolsó napján született, 1823. január elsején anyakönyvezték, ezért az évforduló is kétéves lesz. Ha nem így történt volna születése, akkor is rászolgálna a nem egy-, hanem kétéves megemlékezésre.
Petőfi közel kilencszáz versét még ma sem ismerjük kellőképpen, prózájáról nem is beszélve. Jelenleg Kínában a legnagyobb az ismertsége, ezután következik Bulgária és Magyarország. Tegyünk meg mindent, hogy már most elkezdjük a felkészülést életműve – e páratlan

Ilyés Krisztinka művei

Legfrissebb hírek

2023. március 25., 14:51

Ilyés Krisztinka
,,Ott voltam, még ha nem fizikailag is, de egy versben” – a KISZKI vendége Lőrincz P. Gabriella

2023. március 25., 10:14

Rácz Norbert Zsolt
A teremtés esélye

2023. március 25., 09:30

Kolev András
A bőség zavara és más versek

2023. március 25., 09:20

Gáspár Ferenc
A jó napokról

2023. március 24., 19:22

Kincses Krisztina
A Reformkor nagyjai – kicsiknek című programsorozat sajtótájékoztatója