Pál-Lukács Zsófia: Jelmezek és jellemek: Jókai Mór és Petőfi Sándor

2022. december 18., 09:13

„Szobatársam, akivel együtt mentem fel a kollégiumba, már ismerte s rákiáltott: »Jó reggelt, bús magyar!« Ez volt a tréfás gúny neve. Mindenkinek volt. Engemet úgy hittak, hogy »jámbor«. – Nem fogadta a köszöntést, mindig olyan léptekkel járt, mintha távgyalogolna.” (Jókai Mór visszaemlékezése Petőfiről az Írások életemből című műben).

Nincs minden elvégezve Petőfi körül – állapítja meg Szilágyi Márton A romantika ikercsillagai. Jókai Mór és Petőfi Sándor című könyvében, amely a Petőfi bicentenárium könyvsorozatában jelent meg az Osiris Kiadónál.

Éppen tavaly látott napvilágot Milbacher Róbert Legendahántás című könyve, amely rendhagyó módon az irodalmi ismereteinkhez tapadó toposzok valóságreferenciáját igyekszik feltárni az olvasó előtt. A Petőfi Sándor és Jókai Mór barátságával kapcsolatos tudásunkat is effajta kettősség jellemzi. Sok ismeretünk van ugyan a költőtársak kapcsolatának alakulásáról, a közös iskolai évektől építkező „karriertörténetükről” (Szilágyi Márton a karrierstratégia kifejezést használja), mégsem foglalkozunk kellőképp a barátság tágabb kontextusával, amelyhez persze hozzátartozik a szomorú cezúra is: Laborfalvi Róza színre lépésével Petőfi és Jókai végleg elidegenedik egymástól (Petőfi is, miként Jókai többi barátja, megpróbálja lebeszélni a házasságról az írót, Jókai édesanyjának levelet ír ez ügyben). Miért volt értékes ez a barátság és milyen veszteség érte az irodalmat a viszony megromlásával, ami egyben irodalmunk egyik nagy kudarctörténete? Alapvetően ezen kérdések felől olvashatjuk Szilágyi Márton könyvét, amely témaválasztásában és értelmezői módszerében egyaránt eltér a korábbi gyakorlattól: a közelítés, hogy a szerző a legendás és kanonikus Petőfi–Arany-barátság helyett Jókai–Petőfi-kettősségben gondolkodik és átfogó monográfiát szán a témának, újszerű.
Hiszen a párhuzamosan alakuló pályaképpel kapcsolatos tudásunk mondhatni elsikkad Petőfi és Arany barátságának a dokumentálásához képest (gondoljunk például az irodalomtörténeti kutatások, értelmezések bőségére); a legendás levelezés és a baráti találkozások egyfajta kultuszt teremtenek, amely mintegy kizárja Petőfi és Jókai egymásra hatásának a jelentőségét (noha szövegeikben akár motivikus kapcsolódások is tetten érhetők), kizárja a barátság tágabb köztudatba emelését, amelynek egyik alapját képezhetné, hogy Petőfi halálát követően Jókai sokat tett a Petőfi-kultusz kiépítéséért. Több szempontból is komoly forrásértéke van Jókai Petőfi-emlékezéseinek. Jókait mélyen megrendítette Petőfi halála, 1880-ban a bíróság előtt pedig eskü alatt vallja, hogy szerinte Petőfi meghalt a segesvári csatában.
A két barát munkássága, életútja számos módon összekapcsolódott (gondoljunk a szerkesztői munkára, a Tízek Társaságára vagy hogy a drága albérleti díjak enyhítéséért Jókai Petőfiékhez költözik Pesten), megkülönböztetünk tehát egy kortörténeti és egy társadalomtörténeti olvasatot. Szilágyi Márton elsősorban az utóbbira kíváncsi, főként a művek alapján fedi fel a párhuzamosságokat, ám külön fejezetekben ír a szerzőkről, így próbálja nyomon követni, miként változik munkásságuk révén a társadalmi státuszuk és ez milyen hatással van a saját életükre, illetve az irodalomra. Hasonló megközelítéssel korábban is találkozhattunk: Margócsy István az irodalmi intézményrendszer kialakulása és az írói szerepértelmezések, valamint az identitás szempontjából három meghatározó életpálya mentén gondolkodott: Vörösmarty, Petőfi, Arany pályaképét vizsgálta ebből a szempontból.

Könyvében Szilágyi Márton egy kettős portré megrajzolását tűzi ki célul, a bevezető tanulmány is ezzel a címmel jelenik meg (Egy kettős portré lehetőségei), az életművek tanulmányozása során alapvetően kötetek mentén csoportosít – nem ebben a kötetben kerül sor a legendahántásra. Petőfi életművét a János vitéztől Az apostolig, Jókai életművét A zsidó fiútól a Szomorú napok című mű megjelenéséig tekinti át, az olvasás során a nemzedéki jellegzetességeket is kiemeli. A kötet intenciója az, hogy megtanuljuk párhuzamosan olvasni az életműveket, amelyre annál is inkább szükség van, mert Petőfivel kapcsolatosan ma már kevés a feltáró eredmény. Mondhatni, egy idő óta nem Petőfi áll az irodalomtörténeti érdeklődés homlokterében” – így összegzi a Petőfi-kutatás jelenlegi helyzetét, amely megállapítást a bicentenárium időszakában talán kevésbé vesszünk jó szívvel tudomásul. Hasonlóképp fájó, hogy napjainkra felszámolódott gyakorlatilag a szakmai közösségekre épülő Petőfi kutatás”. Ezért a kultuszkutatás szempontjából is a szociologikusabb megközelítést, a társadalmi beágyazottság feltételeinek az elemzését javasolja, mivel egyik alaptétele szerint egy irodalmi kultusznak mindig van oka. A Petőfi- és a Jókai-életmű utóélete felől, azaz a kultuszkutatás szempontjából is fontos, hogy a két alkotó egymást építi, sőt, kezdetben Petőfi iktatja be Jókait a saját generációs érdekkörébe.

A nagy ívű párhuzamos olvasás előtt Szilágyi Mártonnak is értékelnie kell a Petőfi-szakirodalmat, elemeznie szükséges a fő tendenciákat. Igaz, bevallottan is összemérhetetlen anyag a két életpálya, ezért az összeolvasás fő tulajdonsága az aszimmetria: ami Petőfinél egy életmű, Jókainál csak egy pályaszakasz. Napjainkig nehézség, hogy komoly filológiai hiányossággal rendelkezik a Petőfi kutatás (megnyugtató ugyanakkor, hogy amit a kötet felsorol hiányosságként, azt a bicentenáriumi könyvsorozat jórészt pótolja). A költő halála és az állítólagos barguzini fogsága szintén tévútra vitte az értelmezéseket. Mindezek mellett a Petőfi-kutatást az utóbbi két évtizedben éri áttörés, Kerényi Ferenc kontextualista módszeren alapuló Petőfi-monográfiája a társtudományok irányába is kinyitja az értelmezést. Innen kellene továbblépnünk a társtudományok felé, a portrét ez alapján érdemes elkészítenünk a jövőben magyar romantika kultúránkat meghatározó csillagairól és ikercsillagairól.

A bicentenáriumi könyvsorozat bemutatásának végéhez érkezve soron következő írásunk a nagy hatású korszak fő ismérveit Hermann Róbert Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc című monumentális könyve alapján tekinti át.

 

Szilágyi Márton: A magyar romantika ikercsillagai, Osiris kiadó, 2021

Legfrissebb hírek
2024. február 21., 09:14
2024. február 20., 12:58
2024. február 20., 12:56
2024. február 20., 10:27
Legnézettebb