Vajdaságon keresztül, Horvátország érintésével a magyarországi Abdáig 42 településen haladt át Tóth Péter Lóránt és a filmes stáb. A huszonöt napos zarándokúton hétszáz kilométert tett meg gyalog a versvándor, százötven kilométeren pedig, Mohács és Szentkirályszabadja között, mivel ezen a szakaszon a munkaszolgálatosokat is vagonokban szállították, ő is vonatra ült.
Mint mesélte, egy gyerekkori élmény köti a Radnóti-úthoz: tizennégy éves volt, amikor a magyartanára, Bődi Szabolcs megmutatta a Bori noteszt, Radnóti utolsó tíz versét, és elmesélte, milyen szörnyű körülmények között utazott az 1944-ben munkaszolgálatra elhurcolt több mint háromezer ember. „Radnóti ezen a szörnyű úton verseket írt, mégpedig gyöngybetűkkel. A versek bekerültek a sírba, ott voltak másfél évig. Annyira megdöbbentett akkor ez a Radnóti-történet, hogy elhatároztam, bejárom ezt az utat, amit ők is megtettek. Tavaly jött el ennek az ideje.” Hozzátette, nem csak fizikailag járta végig a munkaszolgálatosok útját, hanem lélekben is, a Bori notesz verseiből és Kőszegi Ábel Töredék című könyvéből összeállított monodrámával emlékezett a költőre és társaira.
Minden településen várták őt magyarok, és mindenhol készültek egy kis műsorral, Radnótira emlékezve. Volt olyan közösség, amelynek tagjai egy rövid útszakaszon is elkísérték a zarándokot. „75 év után ezzel a szörnyűséggel, hogy 3200-an indultak el és 1600 ember ért Abdára, szembe kell nézni. És ezen változtatni nem lehet, de próbáltuk a halottak útját élettel megtölteni. Hatalmas élmény volt ez az út számomra, sok mindent tanultam Radnótitól, alázatosságot, szerénységet, küzdeni tudást, hazaszeretetet.”
Útján végigkísérte őt a Pannon RTV csapata, Herczeg Zsolt szerkesztő-rendező, Szalai Adrián és Lukács Attila operatőrök, valamint Csányi Sándor és Vujković Róbert sofőrök. A zarándokutat egy 13 részes dokumentumfilm-sorozatban örökítették meg. A sorozat célja, hogy méltó módon emlékezzünk meg Radnótiról és a 75 évvel ezelőtti eseményekről – vallják a film alkotói. Herczeg Zsolt rendező elmondta, a filmnek két főszereplője van: Radnóti Miklós és Tóth Péter Lóránt. Utóbbi egyfajta hidat képez Radnótihoz, a költeményeihez, hogy jobban megértsük ezeket, illetve a költő utolsó néhány hetét.
„Hálás vagyok annak a rengeteg embernek, aki ezen az úton részt vett, a televíziósoknak, akik végigjöttek velem, otthagyták a családjukat egy hónapig, és forgattunk egy kordokumentumot, egy mementót a jövő nemzedéknek, hogy ővelük ezek a szörnyűségek ne forduljanak elő” – mutatott rá Tóth Péter Lóránt.
A Radnóti nyomában című filmsorozat első részét március közepétől lehet megtekinteni a Pannon RTV YouTube-csatornáján, valamint a Liget portálon, ahol minden héten új résszel jelentkeznek.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2020. áprilisi számában)
Mielőtt elolvasnánk Böszörményi Zoltán Regál című művét, amely idén második kiadásban jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában (az első kiadást, amelyet az Ulpius-ház publikált, öt nyelvre fordították le, 2016-ban a Frankfurti Könyvvásárra jelent meg németül), érdemes megismerkednünk a szerző élettörténetével, amely ebben a műben a történet előzményeként szolgál.
1929-ben Deák Imre kutató megtalálja a bécsi Állami Levéltárban August von Heydte báró 1854-es jelentését az 1849. július 31-én zajlott fehéregyházi csatáról és az általa Petőfinek nézett személy holttestének leírásáról, azt saját fordításában közzé is teszik (1) (a jelentés eredeti német szövege mindmáig közöletlen). Ebben szó van arról, hogy a Petőfinek nézett holttest a „Landstraße” melletti „Sprigbrunnen”-nél (szökőkútnál, szökőforrásnál) feküdt. Alább azt járom körül, melyik „Landstraße”-n is járt pontosan Heydte.
Feltételezem, hogy anyja szomorúan, apja mérgesen mondogatta Lisnyi Móricnak, hagyjon fel a dologgal. Ő azonban egy álomért nemcsak a családi fészket, de a jogi és a közgazdasági egyetemet is otthagyta, mindkettőt még az első vizsgaidőszak előtt. És most itt ül a sarki presszóban, annak is a legsarkában, ahonnan az egyik ablakon át a márkaboltokkal teli rendezett, tiszta sugárútra, a másikon meg a szutykos, hófoltos sikátor bejáratára lát. Most végre van egy pályázat, amelyre benevezhet, jó eséllyel nyerhet is.
A csíkrákosi-göröcsfalvi római katolikus erődtemplom a bástyaszerű tornyán lévő rejtélyes ábrázolásokról vált híressé. A négyzetes kockákba osztott, figurákkal díszített festménysorozaton állatok, emberek, égitestek, különféle jelek tűnnek fel, amelyek értelme mindmáig megfejtetlen. A toronyhoz kapcsolódik egy friss botrány is: a 2001–2004 között végzett szakszerűtlen restaurálás következményeit csak most sikerült nagyjából felszámolni.