Bálint Tamás - Péter Beáta: A csíkrákosi erődtemplom tornya

2023. január 12., 08:19

A csíkrákosi-göröcsfalvi római katolikus erődtemplom a bástyaszerű tornyán lévő rejtélyes ábrázolásokról vált híressé. A négyzetes kockákba osztott, figurákkal díszített festménysorozaton állatok, emberek, égitestek, különféle jelek tűnnek fel, amelyek értelme mindmáig megfejtetlen. A toronyhoz kapcsolódik egy friss botrány is: a 2001–2004 között végzett szakszerűtlen restaurálás következményeit csak most sikerült nagyjából felszámolni.

Pinti Attilának a csíkrákosi templomról készült fotója

Csíkrákos a Rákos-patak mentén, a Középcsíki-medence kijáratánál fekszik. A község fölötti magaslaton áll a középkori eredetű erődtemplom, mely – bár csíkrákosiként van számontartva – a ma vele teljesen egybeépült Göröcsfalva területén található. Csíkrákos az 1332. évi pápai tizedjegyzékben már megjelenik.

A torony és képei

A templom tornyának építési idejét egy 2018-as dendrokronológiai kutatás során sikerült meghatározni. A Botár István régész által vezetett dendrolab.ro honlapján ez áll: egy „2018-ban ismételt helyszíni munka során a torony első emeletén, az északi falban talált fenyőfa építési állványból fűrészeltünk szeletet (13. minta). A mindössze 36 éves minta évgyűrűsorát a 2020-ban összeállított csíki középkori lucfenyő-kronológia 1463 és 1498 közé keltezi. Eszerint az állvány építéséhez 1498/1499 telén kivágott lucfenyőt használtak fel, ami a torony építését a 16. század elejére valószínűsíti.”

Az állványzatfa kivágásának ideje (1498/1499 tele) mindenben egybevág Keöpeczi Sebestyén József heraldikus, a Román Királyság címerének tervezője megállapításával, aki a torony festményeinek készítőjét is megnevezi: „A torony kívül a maga egészében festve van. Quaderezés s ezek közt rendszertelenül vörös festékkel állatok, emberek, égitestek tarkállnak a torony falán. E festés mesterét is ismerjük, mert a templom déli keresztszárnyának boltozata felett, a fedél alatt, nehezen megközelíthető helyen a következő vörös festésű minusculás felírat olvasható: Hoc . opus. fecit. petrus. Zabya. Előtte pedig  (1507)” (Keöpeczi Sebestyén József: A középkori nyugati műveltség legkeletibb határai. Erdélyi Tudományos Füzetek, 1921, 19.). (A felirat a 2001– 2004 közötti restaurálás után már nem található sehol – szerk. megj.) Eszerint a tornyot 1499-ben vagy utána kezdik építeni, 1507-ben befejezik, és Zablya Péter felírja, hogy ezt a munkálatot ő végezte.

1. A toronyfalról kinagyított felirat

2. A torony

3. A számokat tartalmazó gót betűs felirat a templom keresztszárnya alatt

4. A Zablya Péter nevét tartalmazó gót betűs felirat a templom keresztszárnya alatt

1–2. kép. A torony felirata még látszik az 1970-es évek elején, Vécsey Gyula felvételén. Az Ughy István által vezetett restaurálás során tűnt el. A felirat ugyanazon Zablya Péter munkája lehet, aki a templomban levő feliratot is készítette (3–4. kép). A baloldali jelek feloldása: 50 (szünetjel) 7, azaz 507 3–4. kép. A templom déli keresztszárnyának boltozata felett, a fedél alatt, nehezen megközelíthető helyen gót minuszkulás felirat volt olvasható még 1921-ben is: 1507. Hoc . opus. fecit. petrus. Zabya (Orbán Balázs rajza, Keöpeczi Sebestyén József megfejtése). A felirat mára eltűnt

A kutatók általában csillagászati vonatkozásokat, az állatövi csillagképek jeleit látják a torony képein. Vannak, akik szerint a pogány kori természetkultusz termékenységi jegyeire emlékeztetnek egyes jelek. Mások a magyar ősvallás és hiedelemvilág stilizált ábráit vélik ezekbe Keretes írásunkban közöljük Vécsey Gyulának erről szóló, A csíkrákosi műemlék jelképei című írását, amely a Hargita Kalendáriumban jelent meg.

Problémás restaurálás

Meglehetősen dilettáns hozzáállás vezetett ahhoz, hogy a kétezres évek elején végzett, nagy károkat okozó restaurálás megtörténhetett – véli Molnár Attila restaurátor, aki még a munkálatok közben jelezte a műemlékvédelmi hivatalnak, valamint különböző fórumokon is felszólalt amiatt, hogy nem szakszerűen zajlik a torony felújítása, sőt, visszafordíthatatlan és visszanyerhetetlen mindaz, ami eltűnik.

„2003-ban György Attila barátommal kimentünk a helyszínre, ahol már javában zajlott a munka, fel volt állványozva a torony. Felmásztunk, ameddig lehetett, körbejártunk mindent, és akkor ért az első megdöbbentő meglepetés, hogy az állványon a járófelület tele volt középkori vakolattal. Begyűjtöttünk több marék vakolatot (eredeti faldarabokat). De akkor már a legfelső szint úgymond restaurálva volt. Ott azonnal kiderült, hogy nagy bajok vannak, mert egy Plextol nevezetű szintetikus ragasztót használt az elkövető, ami egy középkori templomnál eleve nem jöhetne szóba. Ezt nagyon kis felületen – pár millimétertől néhány centiméterig – lehet használni ott, ahol a kipergés veszélye fennáll, és más anyagokkal nem lehet megoldani. Ez egy vizes diszperzió, bediffundál (beleivódik, összekeveredik – szerk. megj.) a vakolatba. Itt gyakorlatilag átitatták a vakolatot. És lényegében véve ez az a brutális cselekedet, amit nem lehet megbocsájtani, mert attól a pillanattól kezdve jelenlegi tudásunkkal, technikánkkal, technológiánkkal és anyagainkkal nem tudjuk szétválasztani az eredeti felületet a hozzáapplikált felülettől. A másik nagy probléma, hogy – lévén, hogy itt egy filmképző anyagról beszélünk – úgy hatott, mintha műanyag fóliával körbetekerték volna az épületet, és innentől kezdve a falnak az átjárhatósága megszűnt. Tehát nem tud távozni a pára, lényegében semmilyen nedvességtartalom, és ez elindít egy kérgesedési folyamatot. Mivel nem tud távozni a pára, ezért mikrorobbanásokat hoz létre a felület alatt. Ez szétrepeszti a műemléket, és idővel ledobja magáról” – magyarázta Molnár Attila.

A csíkrákosi templom déli oldala

Mint mondta, hiába tiltakozott és ellenezte, illetve kérte a műemlékvédelmi hivatal akkori vezetőjét, hogy állítsák le a restaurálási folyamatot, ez nem történt meg. Úgy véli, sajnos, megfosztottuk saját magunkat a ma látható és létező egyik legkomolyabb történelmi ereklyénktől.

Kérdésünkre, hogy mit veszítettünk el, kiemelte, hogy a festmények kivitelezése zseniális volt. „Olyan szarvasábrázolások voltak, amelyek párjukat ritkítják. Olyan könnyed kézzel megrajzolt állatfigurák, amelyek nagyon magas szintűek, és nagyon messze járnak attól, amit odapingáltak utóbb. Annak idején, amikor Zöld Laji vezényletével csíki festőművészek restaurálták a tornyot a hetvenes években, annak ellenérintem ez a torony jóval régebbi, mint maga a templom. Visszadatálnám az 500-as, 600-as évekre, de itt már kezdünk ingoványosban járni. Például ott van a hal ábrázolása. A falon látható hal nem él, mert fel van fordulva, és adja magát, hogy a halálról van szó. De ez csak egy jelenet. Ez valamilyen módon fentről lefele olvasható történet kellett legyen valamikor. De én sem láttam abban az állapotában, mert akkor már szinte a fele le volt kenve.”

A csíkrákosi templomtorony északi oldala ma. Stilizált agancsú szarvastehén előtte pálmaszerű életfával és spirális jelképpel (Vécsey magyarázata)/Fotó: Pinti Attila

Arra is kitért, hogy a 2000-es évek elején látott egy alaprajzot a templomról, és felfigyelt arra, hogy a toronynak a templomhoz képest van egy enyhe eltérési szöge. „Erről nekem beugrott Giottónak egy festménye, ahol Krisztus a kereszten elbólint. Giotto sem azt festette meg, hogy Jézus meghalt, hanem azt a bizonyos pillanatot, amikor élet és halál között vagy.

Ez a rákosi templomnál mindig visszatérő motívum mind a képi anyagban, mind a hangulatában. Van benne egy ilyen titok: a lét-nemlét, az élő és a halott, a szellemvilág és a való világ között. Valahol ezen az úton lehetne elindulni a megfejtésben. Ma számomra nem az a legfontosabb, hogy ki tette ezt a szörnyűséget, hanem az, hogy hasonló még egyszer ne történhessen meg.”

Fotó: Pinti Attila

A restaurátor felhívta a figyelmet, hogy kiemelt műemlékeknél bárki szóvivője lehet egy ilyen ügynek, és – noha sokan támadták emiatt – ma is szót emelne a pusztítás ellen.

Értékmentő beavatkozást javasolnak

2013-ban a válság kezelésére összeült egy szakmai csoport, amelynek Búzás Árpád plébános, Császár Attila polgármester, Molnár Attila restaurátor, Albert Homonnai Márton építész, műemléki szakmérnök és Tövissi Zsolt építész, műemléki szakmérnök voltak a tagjai.

A Tövissi Zsolt építész által készített jegyzőkönyv először is rögzíti a 2001–2004 közti, Seres László magyarországi restaurátor vezetésével végzett restaurálás kivitelezőinek, valamint magyarországi szakértőinek véleményét: „az adottságokhoz igazítva történt a konzerváló beavatkozás, valamint az esztétikai helyreállítás módja és mértéke... Fegyelmezett eljárás, hogy retust alkalmaztak a fennmaradt eredeti festések esetében, míg a hiányoknál rekonstrukciós jellegű kiegészítést lazúrosan, egy fokkal világosabb tónust alkalmazva. Természetesen a romlás jellegéből adódóan a hiányzó részek túlsúlyba kerültek, ezért összhatásuk is erőteljesebb...” (Szentkirályi M., 2005)

A következőkben viszont a szakmai csoport megállapítja, hogy „ennyi év után sajnálatos meghibásodások tapasztalhatók az északi, illetve a nyugati oldalon, úgymint nagymértékű vakolatleválás, megújult felületi algásodás, és nem utolsósorban továbbra is bántó a hiteles történeti falképanyag végzetes eltakarása.”

Szintén a jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a válság kezelésére megtartott, 2013. július 16-ai szemrevételezés nyomán a szakmai csoport tagjai a következő épületkárokat tapasztalták:

  • a vakolatok nagyfelületű kérgesedése, táskásodása, helyenkénti leválása,
  • az eredeti falképek teljes pusztulásának veszélye,
  • vakolatleválások az északi és nyugati oldalon,
  • tömítetlen vakolatfelület, cementes vakolatfelületek, vakolatmezők táskásodó felületekkel,
  • biológiai károsodás, algásodás, mohásodás,
  • művészettörténeti és esztétikai veszteségek, korábbi feliratok eltűnése,
  • a történeti falképanyag harsány lazúr alá rejtés,
  • az eredeti rétegeket áthatotta a Plextol, mely ily módon összetapasztotta a „szépítő” beavatkozást a hiteles történetivel,
  • a hitelességet kompromittáló, hipotézisen alapuló zoomorf falkép-kiegészítések.

Kimondták az értékmentő beavatkozás szükségességét, annak két lépcsőfokát vázolták: az első cél a további károsodás megállítása, a második az esztétikai helyreállítás következményeinek felszámolása. A jegyzőkönyvben ez szerepel: „az első mállások szegélyezését és a fal vizesedését megakadályozó lépéseket elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a további károk megállítására. Ezzel párhuzamosan feltétlenül el kell végezni a torony kutatását. A jelenleg szerencsétlenül megszilárdított, csekély páraáteresztő képességű külső filmréteg, mely a történeti falképanyagot eltakarja, károsan felgyorsítja az egyébként évszázados lassúságú sóképződést, mely a legfőbb károsítóként a gyengébb megtartású, de az értékes falképanyagot hordozó vakolat további lemállásához vezet.”

Hangsúlyozták, hogy a rossz munka szerzőinek felelőssége meghatározható. Ők (a kivitelezők) a műemlék átvételénél egy leromlott állapotú, ám minden tekintetében hiteles állagú épületet vettek át, és ennek az ellenkezőjét adták vissza. A fent említett tényből fakadóan, a közösség erre a hiteles állapotra tart igényt.

Sikeres visszaállítás

2018-ban a község polgármestere Czimbalmos Attila festő-restaurátort kérte fel a visszaállítás vezetésére. A felkérést számos egyeztetés, a tervek kidolgozása, valamint a költséges visszafordító munkához szükséges források megszerzése követte.

2020-ban sikerült nekifogni a munkálatoknak. Mára a Teleki László Alapítvány támogatásával és a helyiek összefogásával nem csupán a torony restaurálása valósult meg, hanem a templomhajó és a szentély felújítása mellett az épületegyüttes vízelvezetését is sikerült megoldani.

A csíkrákosi templom nyugati oldala/Fotó: Pinti Attila

Czimbalmos elmondása szerint nem egy szokványos károsodás kijavításáról volt szó: a korábbi beavatkozások nyomán egy hatványozott problémahalmaz tárult eléjük. Többek között megemlíti, hogy a 2001–2004 közötti restauráláskor olyan képrészletek is felfestésre kerültek, amelyek nem is biztos, hogy eredetileg ott voltak, vagy hogy úgy voltak megalkotva, míg más részletek ezzel szemben elpusztultak. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy néhány esetben a frissebb réteg azóta megkopott, és alatta az eredeti festékrétegek halványan láthatóvá váltak.

Czimbalmos Attila vezetésével a templomtornyon dolgozó csapat igyekezett a retusaikat visszafogottan, halványabb színben, az eredetiben megmaradt ábrákhoz képest jól elkülöníthetően megvalósítani. Ezzel egyszerre sikerült tiszteletben tartani az eredeti felületeket, és értelmezhetővé, láthatóvá tenni azokat az ábrázolásokat, amelyeknek köszönhetően ez a különleges műemlékünk ennyire híressé és közkedveltté vált.

Részlet a csíkrákosi templomtorony déli oldaláról. A zodiákus jelei, kéz, rákok, csíkhal (ez utóbbi kettő jelentése: Csík + Rákos?)

Vécsey Gyula: A csíkrákosi műemlék jelképei
Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy régebben a naptárak hónap nevei mellett ott szerepelt régies elnevezésük is, így pl. Rák hava, Kos hava, Oroszlán hava, Szűz hava stb. A Zodiákus-Állatövi csillagképek magyar megnevezései ezek, és azt fejezték ki, hogy az illető hónapban melyik csillagkép az uralkodó. A csíkrákosi templom tornya, mely az egyik legrégibb építészeti emlékünk (XI-XII. század), nemcsak ezeket, hanem a természetkultusz pogánykori emlékeit is megőrizte.
A csíkrákosi templom tornyán valós ábrázolás formájában maradtak meg a Zodiákus jelei. A jelképeket vöröses színben, bekarcolt körvonallal freskószerűleg festették a torony oldalára, az évszázadok viharai és zivatarai azonban nagyon lekoptatták ezeket. Leggazdagabb a déli oldal, majd a nyugati, míg az északin csak egyetlen jelképet találunk. Ez egyedülálló a maga nemében.
A torony déli oldalán legfelül találjuk a Nap és Hold képet (mely egyúttal a székelyek címereleme is). A napkörbe egy hatágú csillagszerű jelkép van beírva (a kettősség yang-yin típusú szimbolikával kifejezett jelképe vagy a férfi princípium jelképe, kifelé csúcsokkal ábrázolt formában). Mellettük találjuk az Ikrek, majd ez alatt a Vízöntő csillagképének asztrológiai ábrázolását.
A Nap és Hold jelképei alatt ott van a kiegyensúlyozó mozdulattal ábrázolt Mérleg csillagkép asztrológiai szimbóluma. A visszafordított fejű őzsuta ábrája a női termékenység jelképe, míg a Nyilas jelképe a száguldó lovon ábrázolja az íjász alakját. Már csak a nyereg helye látható a lovon, az idők folyamán az alak megsérült (egyébként az európai szokásos valós ábrázolási mód inkább egy térdeplő íjász). A Rák és Halak (két egymásután úszó hallal ábrázolva) mellett két kéz figurája is látható, a kifejezés formája szerint az adó és elfogadó életelv jelképei. A déli oldalt két háromszögékítményes, női és férfi princípiumot kifejező jelkép zárja be, ahol a csúcsokkal kifelé rajzolt háromszögek a férfi, míg a befele rajzolt a női princípiumot, életelvet jelképezik.
A nyugati oldalon már kevesebb jelképet találunk. Egy kecskebak figurája a férfi termékenységet jelképezi, a Kos asztrológiai jegyét, szintén a szokásostól eltérő módon, hiszen egy anyajuh ábrázolja, mely a régi matriarchátus, anyajogú társadalomra utal. Két, ellentétes pozícióban úszó hal is megjelenik (yang-yin), majd egy toronyrés mellett megismétlődik a férfi és női életelv háromszögékítményes napkörbe írt jelképe, majdnem sértetlen állapotban. A Skorpió csillagkép asztrológiai jegyét a Kígyók csillagképének jelképe erősíti, mely szintén különleges együttállási ábrázolási mód, de megtaláljuk a zergebak figurális jelképét is. A Szűz csillagkép jegye kettőzött figurális megoldással szerepel (egy fiatal lány kézenfogva vezet egy leánykát), majd a Rák csillagkép is megismétlődik.
A hiányzó tizenkettedik Zodiákus jegyet, a Bikát az északi oldalon találjuk meg, stilizált szarvastehénnel ábrázolva, előtte pálmalevél formájú életfával, mely déli eredetére utal. A páratlan műemlék, mely a múltban s a jelenben is sok idelátogató figyelmét magára vonta, a folyamatban levő restaurálás után az egyik legérdekesebb idegenforgalmi látványosságunk lesz.
(Hargita Kalendárium, 1974, 148–149.)

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. decemberi számában)