Akármit írok, magányom szava ott van
a posztmodernben
– és eme modern posztban,
melyben megosztom bűnöm, mit elkövettem:
nem voltam boldog. Nem lehet ismeretlen.
Bár másodlagos. Nem ez a fő keresztem.
A lényeg az, hogy akkor is följegyezzem!
Kiposztoljam, hogy nem ez volt az álmom,
kísérteni egy kéklő
kereskedelmi szájton,
tudván, az emlék mindhiába robban:
nem élünk már, csupán telefonokban.
(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. január 13-i számában.)