Bánkövi Dorottya: Minden színben

2020. szeptember 28., 11:01
Szabó Ottó: Mit s miért?

Figyelem némán a tapéta cikornyái

közt a feltekergőző árnyakat,

minden színben megbújik

egy újabb árnyalat. Minden színben

egy következő szín van, szív alatt 

a másik szívhang kétszer olyan gyors,

álomba vackolt kutyák kérdéseket

ugatnak, a pulzus zakatol.

 

Ragaszkodom az elhajított kőhöz,

de sokkal inkább a repülés ívéhez –

valamit mégis megtarthat a forma,

szentségből a norma, egészből a részlet.

A tér darabjai aprócska időgépek.

 

Mind bukott nő, akinek humora van.

Levegőt kell venni bizonyosság helyett,

az el nem fogy, ha már a képzelet

elgyengült, majd az idő megírja:

senki sem marad, az ígéret gyászol, 

a sehol sincsenből könnyen lehet bárhol,

sírhely alatt nyílik másnak is a sírja,

a követ visszatolják, kilyukad tenyerem.