Bence Lajos: Órákra és más versek

2024. március 12., 11:13

Berze Imre: Interfész – vegyes technika, 132x83x4, 2014 (3)

Fura szonett, felkérésre
(ars poeticám újbóli megerősítése)

Mert ma még nem ettem,
szomorú hangú a szonettem.
S bár hiányos az etikettem is,
azért még nem vagyok hamis.

Mert ma még nem ittam,
nem hiányzik nekem a hittan.
Vár rám úgyis száz meg száz
bugyrával a pokoli katlan.

S mert kevés a havi fixem,
nem hiányzik nekem a twist sem.
Körmölök csak, hisz ez a

tisztem, bár nem lesz belőlem,
sem úr, sem fiskális movister,
sem másfajta földi isten.

Órákra

Másodpercmérővel
felszerelt órámon
hamarabb fogy az idő.
Úgy tűnik, már csak percek
kérdése az esztendő, a hét
meg csak három napig
tart, s kérdés, ha kitart…

A múlva és alatt
is meghasonlik a számlapon,
barátomtól tudom,
a húzós órák még
kegyetlenebbül mérnek,
hipp-hopp, s máris
vége egy évnek.

Hát
erről szólt ez a kis ének,
dal a múló időről, porlandó
korról, porba hulló
porondról, királyi
trónról.

Huszáros

Máskor meg szinte élvezet
az élet, fogfájósan is hosszú
és bölcs kor reményében
lefeküdni, vagy az utcaparti
árokban élek-halok – füvek
között henyélni, míg
szól a versike: élek-halok,
élek-halok-szántok-vetek,
új szántások mentén
gyökeret eresztek,
új szántókon lóháton
repesztek, hetyke
huszár-bajuszt
növesztek.

(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2024. februári számában)