Csillag Tamás: Versek

Valami elveszett, azt hiszem

Valami elveszett, azt hiszem,
valami nem összeszerelhető,
valami nem visszalopható,
valami, amit nem a szalag hoz,

mégis odaállítanának ahhoz a szalaghoz,
valami elveszett, azt hiszem,
a szememben mosakodó madár,
a mosolygödrömbe rakott fészek,

a jóféle bánat, a tisztára
ríkató, most nincs velem semmi,
csak a nyitva felejtett hűtőajtó
ledfényű kivégző négyszöge.

A konyhánkban szinte ravatali
a csend, csak a kompresszorok
zümmögnek, csak csigolyáim
ropognak, hogy kiegyenesedjek

végre, mint a lábukról levert fák
törzsei a földön. Kiáltani kellene,
de csak a közeli éjjelnappali
bedrogozott pincebogarai ordibálnak

valamit a tűzről, meddő tulipánokról,
egy meggyávult országról,
s a kegyelemről, ami nincs velem.
Találj rám, édes istenem.

Anyám

Olvasni tanított minket, ha
nem volt, magát osztotta szét.
Anyám a keveset szerette,
a dolgok rosszabbik felét.

Anyám ajkán szitok, ha volt,
egy ország keserve volt ott.
Lepkévé lehetett volna,
      – bebábozódott.

Mikor a szavak visszatalálnak hozzám

Mikor a szavak visszatalálnak
hozzám, hoznak magukkal mást is.
Itt hallani a tücsköket éjjel,
egy-egy kamion menetzaját is.

Hallani, hogy mozdul a sötét,
mintha nagy levegőt venne. Hallgat.
Magyar ez a csend, tehetetlen
a csillag és száraz a szájpadlat.

Mikor a szavak visszatalálnak
hozzám, a torok elszorul,
mintha nem történne semmi.

Olyankor bennem egy
megbetegített ország
próbál újra kiszínesedni.

Nem jön le

Nem jön le,
hiába kaparom, nem jön le,
felcicomáz valami rossz előérzet,
látom kiönteni mosolygödreimből,
betömni a pórusokat,
a milliónyi krátert.
Itt vagyok arcom megrongált
buszmegállójában,
s mintha a fiamra ismernék,
a dacos, néma fiamra, pedig csak én vagyok.

Hiába kaparom, hiába.
Nem ragyogja körbe semmilyen glória
a homlokom, hogy elvigyen innen,
csak a huzat verdes valahonnan,
mint egy elcsigázott költözőmadár szárnyai.

Nem akarom így látni magam,
tíz körömmel a tenyeremben,
nem akarom, hogy a fiam így lásson.
Belebámulok a tükörbe.
Várom, hogy leszidjon valaki.
Bárki, akinek ellentmondhatok.

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. augusztus 1-i számában.)