Dancs Szabolcs: Résen át és más versek

2023. október 10., 11:52
Zsigmond Márton: Őszi reggel

résen át

figyeld a résen át a tájat,
a nyers vidék fényeit, foltját:
kapcsold a végső hírcsatornád –
figyeld, a táj ahogy kifárad

figyeld a résen át
a könnyű lankák, ártatlan lejtők
rejtett fordulóiban a feldőlt
roncsokat: utakra tévedt
foltokat s lidércet
figyeld csak

figyeld a résen: látsz-e mást ott?
ártatlan lejtőt, könnyű lankát?
a nyers vidéken úgy haladj át,
figyeld a rezzenő fényt, füvet,
lapít bennük a rémület –

ez lesz utolsó híradásod

 

minden élet félbehagyott

minden élet félbehagyott –
látod magad az időtlen
nem érkező eljövőben:
lankadt szíved hogy vánszorog,
mintha várnák jobb városok –
látod magad – mégse vagy ott:
minden élet félbehagyott –
lüktet benne még a kezdet,
s ő nem lüktet már, de reszket,
te is maradsz mind, aki vagy,
tenni, teremteni fiad
nem látod, mert mégse vagy ott:
minden élet félbehagyott –

 

utolsó stációk

hiába vettem fel legszebb kockás zakómat,
ő nem jött el,
mondják,
ruhája sincsen hasonló alkalomra

körbeáll vendég, moderátor:
szívem kalapál, kalapácsol,
pontosan tudom, mit is cselekszem

feszülő csendben,
a mikrofon előtt,
mintha kérdené,
miért hagyták el őt

pedig ő nem jött,

közben a vendég
szemében látjuk
az elárvult emelvényt

alatta egy hoszteszt:
ki tudja, kit sirat?
elárvult teremtést?
anyát? engem? fiat?

„mindegy is, bármi történt:
három napig legyen
hír egy közösségi felületen!”

 

(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. szeptemberi számában)