miért megy el az ember?
miért megy el az ember egy olyan helyről
ahol tovább már nem maradhat
miért nem marad az ember egy olyan helyen
ahol élni már lehetetlen?
záróra a vendéglős lekapcsolja a villanyokat
a hajléktalanszálló ily kései órán már nem fogad
nincs konflis vagy hatlovas fogat
amely a Margitszigeti Kisszállodába vinne
és nincsenek is már szállodák azoknak
akik elmentek mindenhonnan
a Kisszálloda később Dália szálloda lett
súlyosan megsérült a második háborúban
helyén ma semmi sincs
születésem évében
1958-ban elbontották
Krúdy ma alhatna egy padon
az első igazoltatásig
szózat
Petőcz András nyomán
(a szereplő a színpad előterébe jön és
papírzacskóból kimért nápolyit töm a szájába
miközben egy helyben emelgeti lábát)
hogy legalább cselekedni tudj a hajnali szürkületben
hogy legalább elszürkülni tudj a hajnali cselekedetben
egyre ragyogóbb és egyre távolibb Nápoly
akarom mondani ez a népi nápolyi
pedig itt vettem az édességboltban még az este
örökös remegés van bennem
én pedig örökösen benne a remegésben
attól tartok mindig hogy esetleg elfogyott már
és ha nincs a kezemben egy zörgethető zacskó
hát nem tudom hogy állok ki a rommá lett városban
a lépcsőkre az Opera vagy a Sacré Coeur épülete elé
tisztán hűvösen visszafogottan eszegetve a nápolyit
a szóképpé lett szó a lasszó fogságában
qu’est-ce que c’est cette couleur? – kérdezem
az agyagtábláktól és Csin-si Huang-ti katonáitól
akiknek a bátyja nem volt autószerelő
a Hármashatár-hegyen de irigyeltem is őket
és Csutorás Gergely sem akart felvidítani
így hát szózatot intéztem
az egybegyűltekhez ünnepélyesen
kezemben a porrá rommá lett nápolyival:
emberek itt vagyok!
hagyjatok békén!
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. májusi számában)