Demeter Arnold: Versek

2021. április 25., 09:04
Jánosi Andrea, illusztráció, Kolozsvár

Hullámtörő


Utolsó mosoly mielőtt
arcod partját tengerszemed elönti.
Rajta szeplőid, mint aprócska lábak a
vizes homokban, játékos nyoma
a nyári napsütésnek.
Csak a nevetés jár néha napozni.

 

Így ücsörögve


Ez a part is csak egy végtelen
a többi közül. Mászófal az éj,
és benne a csillagokon először
a holdig jutok, melynek udvarában
kóstolót tartanak.
Ásít a szám, mint néma farkas.
Majd hozzád érek, a hullámokat
nézed, és arra gondolsz, hogy
rád hasonlítnak. Viharos estéken
visszamossák a partra, ami nem az övék,
csak indokolatlanul beléjük került.

 

Idilli


Párnád forgatod. Mintha esélyed lenne,
hogy bármely oldalán megszűnik a bezártság.
Őriznek a téli kabátok sötét karjai.
Rettegve, de titkon arra
vágysz, hogy bár megmozdulnának.
A szőnyegre csak akkor lépsz, amikor
vizsgálni akarod, hogy két nap fekvés
után rutin-e még a tip-top. Olykor reggeli
fényekkel játszol, olykor meg ők veled.
Barátok lettetek. Nem mész ki, minden
bejön hozzád. Ez nem a világ közepe,
csupán a tied, és ez pont elég.

 

Nyári pacákok


Ez a nyár sem a napért jön hozzánk.
Nem nevet. Nincs mosolya sem.
Fölmászunk a falu legmagasabb
pontjára, és Olümposznak becézzük,
káromkodunk. Saját házában szidjuk
a tulajt.
Tudja meg a világ, van hangunk.
Estére hazaérünk. Nagymama
imádkozik. Helyettünk is bocsánatot
kér. Ő még nyáron is szeret mindenkit.

Legfrissebb hírek
2021. május 08., 09:19
2021. május 08., 09:08
2021. május 08., 08:35
2021. május 08., 08:30
Legnézettebb
2021. május 06., 07:41
2021. május 02., 09:57
2021. május 04., 08:42
2021. május 05., 07:19
2021. május 03., 07:28