Demeter József: Szerelem(áldás) – versek

2022. június 03., 10:10
Márton Árpád: A föld fiai

1.
Életvonal(éden)

A májusi eső – áldás. Na,
És! A nyári szerelemjárás?…
( – )

Én Istenem, jó Istenem, mondd,
A májusi Szerelem, miként szépül
Estére kelve, és! A nyárérlelő, áldott
Állapotú – édenünk hevében?, s! A
Csillagok, hogy alusznak éberen –
Búzavirágok szemében, éjjelente.
Na, és! Az angyalok, hogy festik
Színesre álmait – gyermek-
Nemző(k)nek. Hogyha látnád…,
Hogyha látnám, sőt! Fényharangok
Hajlatiban az Idő es csak ámul-bámul,
Ahogy! A tér ilyenkor összemegy –
Vagy tágul. Zápul… Összegezvén
Lüktetésit pihegő szívednek, simogató
Tenyerünkben – látva-látom, hogyan
Dobog évfordulós, nagy szerelmünk,
Életvonal távon. Zengedezvén fény-
Zivatart – ölelésünk templomos
Ünnepén. Hej, minő delelő nyáron.


2.
Plakát(ária)

Drága jó Atyám,
Bocsásd meg én-
Nekem, amiért!
Szerelmem fény-
Képeivel plakátozom
Körkörösen ki – az eget,
Állva igazítom helyre...
Mind-
Egyik-
Ö(tö)ket… Jer, Édesem,
Hisz! Téged tükröz –
Églőn a Föld Óperenciája.
Szívbe mártott tollpennával –
Számító-
Gépek idusán, nézd,
Több szem, többet
Tükröz, többet lát, ahogy!
A te ficfa-
Poétád, minő verseket –
Zeng. Szent ég! Zagyvál?
Egyetlen
Hű Szerelmének – minő-
Jákob lajtorján. Segítség!
Bátran – egyensúlyozván.


3.
Ámor(iáda)


A Szerelem, mint!
Méz… a tűzre. Csillag-
Szórós – ó, mily édes-
Dús a fénye. Gyönyört
Gyöngyözvén – mennyei
Máglya. Versparázs,
Őrtüzes láng a szárnya.
Bolyongó Múzsa –
Kozmosz-
Tisztáson. Ős-édes tűz-
Vész. Vérpezsgő kánon.
Kéjnap-
Éjben? Ágyékfénylő
Zsámoly. Szív-
Üstökös ég. Nyíl-
Vesszős álom. Vén
Éberségből fel-
Felrianásom.

 

4.
Június(oldó)


Komán Jánosnak

Fenyves illatú telehold süt. Minő
Szépség! Udvara van. Zsenge fenyérje –
Csencsó* –
Csöndzengő éjkupola – vibrál, milyen –
Fényszínt! Mágikus havasi éjbe…
Egyedül vagyok? Nem, nem, susogja –
Szipogja egy – gyantacseppeket –
Könnyező, tündéri csemete,

Csakhogy! Most, ó, te-e ficfa-
Poétás – én, a Messzeséget – kell
Hallgatni. Ketten egy akaraton. Még.
Kezemben zsebtérkép, poszter-
Plakát. Historikus. Kiterítem. Él…
Simogatom. Lüktet. Becézem. Nézem.
Látom. Jegyzem – góbékonoksággal –
Fenyvesek honvágyát… Rengetegében
Zordon-zöld múlt. Minő féjsze-
Fűrészes – miliőének! Induló? Hová.
Árpád-csúcstól – Árpád-csúcsig.
Juss. Ne fuss! Tonnás ötvényfelhők
Hada; daraszol, Óperenciás a Hold,
Bő kétharmad részben – takarja. El.

Délceg fenyők identitástudatában es –
Trianoniáda! A feketefény – tenor-
Zöld… Szíveket villámozó. Nemzet-
Mentő összetartozás, mily szalag díszít –
Kokárdaszínű éjben. Lúdbőrös hajnalon?
Harmatgyöngy sziporka. Borvíz ízű
Levegővel mosom – lögybölöm arcomat.
Nem füsttel. Székely-őszinte Idő. Kő. Szikla.
Andezit. Csörgedezz, örökzöld, Hargitám!
A tisztástó friss tükrében? Turultoll-
Glóriás, bennszülött, vén indián. Gyászol,
De! Kel a Nap. Kell – az akarat. Nagyon!

_______________
*friss fenyőtoboz


PLAKÁT(OK)

Teleplakátozzák – a mázolt eget.
Korszerű lézerplakátok, tér-
Képek helyett… A kék eget? Szakadt
Színek alatt bujdosó fellegek.
Propaganda időjárásban, kik…
Propagálnak egyre milyenebb
Álintelmeket. Hazátlan, migráns
Versek tisztásán – indián nyár.
Tüdőbajos a táj. A Föld. Hol
És mikor billent ki sarkából
A világ, kérdi önmagától az
Élhetőbb… kíváncsi. Doktrinás –
Háború. Lánctalpas-emberek. Kiber-
Égig érő, ily sok ál-Jákob lajtorján –
Foltoznak? Roncsolnak – ózonlyuk
Széleket. Ok – okozatot hibáztat.
Ateistán… Fordítva? Lábánál ily
Hegynek, embernyi gömbszikla. Hol
Van – Sziszüphosz, kérdezné Madách
Es, de! Szikla görget szósziklát –
Hosszúsági és szélességibb, nyúlós
Szélességi körök köröznek. Újra-
Plakátozzák az Amerika Uniós…
Eget, nemzeti térképek helyett.
Ép részek alatt szomjazó fellegek.
Műnap süt. Vaksi dűlővilág. Meredek.
Hanyatt – nézik, nézik az emberek,
Ahogy! Egyre sűrűbben plakátozzák
Újra – Európában – a mily színre festett
Eget, és! Már nem a gyermekek, nem
A szülők?,
Hanem! A játékkütyük… kütyülik ön-
Magukat, milyen-olyan bétékú
Kütyülősen. Hiába lázad a lázadás?…
A néma kiáltás néma kiáltásért, hogy
Kiált… Ne írj több rossz verset, te-e,
Indiánreferenciás ficfapoéta – én.
Csak bízva bízzál? – tényre tényt, s!
A lehetőség lehetőségét – reméld?
Akard! Nagyon, de! Nagyon, hogy
Hátha-hátha? Nos, ugye, végre –
Készakarva, tényről tényre, minő
Végtére, helyrebillen – a világ. Vége.
Európás fetrengése? Pszt!? Nemzet-
Hangosbemondók zengzetében…