Farkas Kriszta: őszi mézes és más versek

2022. január 29., 08:25
Becsey Zsuzsa alkotása

A szorító jegygyűrű mögött

reakció Szabó T. Anna versére

 

legyek a vak legyél a vászon
legyek a béna legyél a táncos
legyek az édes legyél a keserű
legyek a süket legyél a hegedű

legyél a vak legyek a vászon
legyél a béna legyek a táncos
legyél az édes legyek a keserű
legyél a süket legyek a hegedű

 

őszi mézes

csöpög a csepp a csapból,
a szél ma valamiért mérges;
gyere, bújj a takaró alá –
mint egy felhő. mézes,

üveges sütemény a matrac,
de ne félj, elférünk ketten.
borsmentás teán lebeg –
mint a nap. éget,

perzsel most minden szó,
csendesedjünk el egy percre.
parányi fények az ablakoknál –
mint a csillagok. ragyogva,

selymes sóvárgással úsznak
vontatott fellegek,
csak foszlányokat látni –
mint az álom. eggyé nőni.

 

feketéd

visszalök a valóságba az álom,
nagyot koppansz, még mielőtt
megérkeznél újból hozzám.
nehézsúly ül a két szemhéjon.
szikkadt, kiszáradt a szoba,
szájüregedben por áll.

pokoli büntetés minden mozdulat,
ropogsz és nyögsz minden lépésnél.
hideg undorral nyúlsz a kilincsért.
éles tőrrel piszkálnak a sugarak,
meggyötört sóhajokban próbálod
nyitva tartani a két szemed.

megérkeztél.
csupán maradék vagyok még tegnapról.
fekete cseppjeim pecsétek,
felhőszerű foltokban meg
édescsokoládénak tűnök.
iszol, nyelsz, nyögsz.
végre felébredtél.