Farkas Wellmann Éva: A kegyvesztett balladája

2021. március 16., 16:07
Orth István: Ádám almafája (rézkarc, 49 × 60 cm)

Uram, oké, az édenből kirúgtál,
Kegyeidből az utamat kiadtad,
S üstben habozva fő nekem ki lúg már –
Ám versbe szállok még egyszer miattad.
Egyedül vagy, elvégre, aki hagytad...
S amit le kéne róni, lásd, nehéz vám.
Elme s ösztön, mi bármit is vitathat –
Uram, csak ezt a börtönt most ne mérd rám!

Tanulságnak hosszú, életnek kevés
Volt. Másfél oktávban, ami még örök,
Nyújtózkodhat is. A létben-nem-levés
Skáláin félhangnyi közökkel dörög;
A feszültség, ím, esőként elzöröghet.
S nem nyílhat egyébre, mint e rím, szám,
Míg birtokolnak koncentrikus körök:
Uram, csak ezt a börtönt most ne mérd rám!

Körülbelül félórás volt az út, min
Szántszándékkal léptünk a bűnbe át.
Kíméleted – pár pillanat – de úgy, mint
Egy napnyi bérlet – váratlanul lejárt.
És új szövetség imám; Igéd bevárt
Lesz. S Te sem tudod, hányadik bugyor, lám,
Mi már itt három poklod körébe zárt.
Uram, csak ezt a börtönt most ne mérd rám!


Ajánlás
Herceg, tudod, hogy Saul, bár király volt,
Úr lelke felkent homlokán nem ért rá.
Titkunk legyen, hol szárad még – de hány folt...
Uram, csak ezt a börtönt most ne mérd rám!

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. februári számában)

Legfrissebb hírek
Legnézettebb
2021. július 28., 07:42
2021. augusztus 01., 16:17
2021. augusztus 02., 08:09
2021. július 30., 06:49
2021. július 31., 07:52
2021. augusztus 03., 08:23