Kassay Sára: Halálra születni – versek

2022. március 26., 09:21
Révész Anna: Psyché (ganszai, papír, 39,2 × 29,3 cm, 2018)

A narcisztikus Cézár utolsó gondolatai

Utam elállták s nem fogom fel,
miért nem csodál most ez a 23?
Értetlenül nézek rájuk,
s továbbra is csodálatuk
várom.

Tökéletes arcom otrombul egyre,
Ahogy felhasad a summa corpus
ordítanék, de nem méltó.
– hát még te is, fiam,
Brutus?

Ez a sors most biztos valaki másé,
csak éppen én lehetek kapóra.
Nem meghalni kellene most,
hanem elérnem misére
– hat óra.

Sok zsíros hajú irigy legény,
a felhozatal így totálkár,
megmocskolják a hibátlant.
Meghalt, – hát éljen a
Császár!

 

Halálra születni

Sötét idők vannak.
Épp oly sötétek,
mint az anyaméhben voltak.
Nem is vágyom fényességre,
ott kezdődött a problémák
sűrű halmazának növekedése.

És sűrű hányás és sűrű sírás.
– ezért hányok és sírok egyszerre minden alkalommal,
amikor felkapcsolod azt az erős fényű neont.

Pusztulás választott le az anyaméhről,
és ordítana,
hogy menni akar.

 

Húzzák a függönyt. Csapóegy.

Elfelejtett forgatókönyvekkel
rakják a tüzet
egy elcsépelt zaklatott éjszakán.
Füstöl az emlék, így kitölti a teret.
Itt szerelmeket marcangolunk,
és egókat földhöz vágva,
akár egy porcelántányért, törünk össze,
vastapshangú a nézőtér.
Álarcaink felismerhetetlenek.
Függönyhúzásig. Komédia.

 

Az alvószépség szerelmei

Hervad-e a Csipkerózsa,
ha csipkéit letépik róla?
S ha szirmai mind elhullnak,
újra nyíl a Csipkerózsa?

 

Sárkány

Te álmatlan éjszakákat okozó, Csipkerózsika, te,
aki tövissel kötsz magadhoz,
varrni sem tudsz, főznöd sem kell,
mégis itt vagyok, hát mit panaszkodsz?
Azok lesznek boldog idők,
mikor egymásról álmodunk mélyen,
s szakadatlan dalol a csörgőóra,
átalusszuk az életet együtt,
gyere hát hozzám, ó, gyönyörű Auróra!
Őriztelek száz éven át,
állok előtted,
mint hűséges szeretőd,
de választhatsz mást,
jobb képű megmentődet,
s a dért, a halált, s a temetőt.


Herceg

Nem ért át a hídon
rajtam kívül senki,
egyedül győztem le a sárkányt,
hát ilyen diadal után
nem fogunk innen
ártatlanul elmenni.
Ordítozva kardot rántok,
hogy inszomniám
ne halld, ne lásd
dali vagyok, erős, bátor,
hát jó, legyen:
megfarkallak.