egy kis élet
ész csörög,
lélek fájdul,
szív köhög,
személy kábul.
csend zümmög,
csont rándul,
könny csöpög,
harsona lezárul,
ember nyüzsög.
kéz érintése elárul,
s érzelmek jósa kirándul.
üres éjszaka
nem tetszik a Hold
vagy annak távoli világa,
mégis éjnek évadján neki szól
lelkem imája,
miért fohászkodik épp,
ki tudja?
mindent szeret, ami szép,
a szavakat meg nem unja,
szeretem, ha csodálnak,
s ezt ő is tudja.
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. januári számában)